Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.69
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Kémcsövek a svájci Lausanne-i Egyetemi Kórház (CHUV) mikrobiológiai laboratóriumában 2020. március 23-án. Svájcban eddig 8547 koronavírussal fertőzött személyt regisztráltak és 118-an vesztették életüket.
Nyitókép: MTI/AP/Keystone/Denis Balibouse

Nagy-Britanniában indul az oltóanyag gyártása

Az AstraZeneca 100 millió egységnyi oltóanyag gyártására kapott megrendelést.

Matt Hancock, aki a brit kormány szokásos napi sajtótájékoztatóját tartotta a Downing Streeten, felidézte, hogy az Oxfordi Egyetem tudósai kifejlesztettek egy oltóanyagot, és az egyetem már megállapodott az AstraZeneca gyógyszeripari céggel a gyártásról és a forgalmazásról arra az esetre, ha az emberi tesztelés alatt álló koronavírus-vakcina beválik.

Hancock azonban hozzátette: az AstraZeneca "már most", vagyis

még az oltóanyag engedélyezése előtt hozzákezd a gyártáshoz annak érdekében, hogy a vakcina klinikai jóváhagyásának esetére megfelelő mennyiséget lehessen készletezni,

és az egészségügyi hatóságok készen állhassanak az alkalmazásra.

A miniszter elmondta: ugyanez volt az eljárás a Dexamethasone gyógyszerrel, amelyből a kormány szintén készleteket gyűjtött, még mielőtt a klinikai próbákon bebizonyosodott a szer hatékonysága.

Peter Horby professzor, a Dexamethasone klinikai tesztprogramjának irányítója, aki az Oxfordi Egyetemen az újonnan felbukkanó ragályos betegségek kutatásával foglalkozik, e héten jelentette be hivatalosan, hogy a több mint hat évtizede létező, olcsó, jól ismert és biztonságos szteroidalapú gyógyszer a tesztek tanúsága szerint jelentősen csökkenti főleg a súlyos állapotban lévő, lélegeztetésre vagy oxigénellátásra szoruló koronavírus-betegek körében a halálozási kockázatot.

Horby professzor tudományos áttörésnek nevezte a tesztek eredményét, és Nagy-Britanniában szerdától már alkalmazzák a Dexamethasone-t a kórházban ápolt koronavírus-betegek kezelésében.

Matt Hancock a csütörtöki tájékoztatón elmondta: a brit kormány mellett működő immunizációs bizottság ajánlása az, hogy amint az oltóanyag hozzáférhetővé válik, elsőként a koronavírus-járvány elleni küzdelem első vonalában dolgozók, valamint a koronavírus okozta súlyos betegségeknek, illetve a halálozás kockázatának különösen kitett csoportok kaphassanak belőle.

Az egészségügyi miniszter szerint ez utóbbiak közé tartoznak mások mellett az 50 évnél idősebbek, és azok, akik krónikus szív- és vesebetegségekben szenvednek.

Hancock a csütörtöki tájékoztatón nem közölt részleteket a vakcina gyártásáról.

Az AstraZeneca vezérigazgatója azonban nemrégiben a BBC televíziónak elmondta: a vállalat a brit kormánytól 100 millió egységnyi oltóanyag gyártására kapott megrendelést.

Pascal Soriot az interjúban kijelentette: számára nem kétséges, hogy a szállítás már szeptemberben megkezdődik. Ő is hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a vakcinának természetszerűleg hatékonynak kell lennie, és hatékonyságát demonstrálni is kell.

Soriot szerint az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca az idővel folytat versenyfutást, hiszen a nagy-britanniai koronavírus-járvány immár visszavonulóban van, a vakcina hatékonyságát viszont magas fertőződési ráta esetén lehet a legmegbízhatóbban bizonyítani. Ezért az oltóanyag próbája Brazíliában és az Egyesült Államokban is elkezdődött, mivel ezekben az országokban még mindig magas a koronavírus-fertőzöttség.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×