eur:
394.13
usd:
365.33
bux:
65384.6
2024. március 29. péntek Auguszta

Uniós büdzsé: középutas javaslattal próbálkoznak a finnek

Elkészült az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Finnország kormányának javaslata a 2021-2027-es időszak EU-s költségvetéséről, a következő EU-csúcson megtárgyalandó előterjesztés a keleti és a déli tagállamoknak kedvez, és igen kedvezőtlen Németországnak - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap.

A finn soros elnökség a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,07 százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását, ami növekedés a 2014-2020-as időszak 1 százalékos szintjéhez képest.

A finn javaslat szerint így 1087 milliárd euró - évente 155 milliárd euró (52 ezer milliárd forint) - lenne a közös költségvetésben a következő hétéves ciklusban.

A javaslat középút a "takarékoskodók" és a kiadások növelését szorgalmazók tábora között, vagyis a legnagyobb nettó befizető Németország körül szerveződött csoportnak - benne például Ausztriával és Hollandiával - a GNI-arányos befizetések 1 százalékban maximalizálását sürgető álláspontja és az uniós büdzsé jelentős bővítését sürgető keleti és déli tagállamoknak az Európai Bizottság és az Európai Parlament által is támogatott álláspontja között.

Azonban vannak benne elemek, amelyeket Berlin aligha fogadhat el. Így szerepel benne, hogy a brit EU-tagság megszüntetése miatt törölni kell a befizetési kedvezményeket, amelyek azt szolgálják, hogy az EU-s tagság ne terhelje aránytalanul nagy mértékben a tagállamokat. Ilyen kedvezményeket élvez Németország, Ausztria és Hollandia is.

Németország a kedvezménnyel együtt is évente mintegy 13,5 milliárd euróval többet fizet be a közös költségvetésbe, mint amennyi forráshoz jut. Ez valamennyi tagállamot tekintve messze a legnagyobb összeg, a kedvezmény nélkül pedig drámaian növekedne, akár 30 milliárd euróra is emelkedhetne - írta a FAZ.

A finn javaslat azt is tartalmazza, hogy

új önálló forrásokat kell teremteni a közös költségvetés finanszírozásához.

Az egyik elképzelés szerint az EU-büdzsébe kerülne a szén-dioxid-kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevétel bizonyos része, legfeljebb 20 százaléka. A másik felvetés szerint kilogrammonként 80 centet kellene befizetni a közös költségvetésbe a nem újrahasznosított műanyag hulladék után.

A soros elnökség javaslata lesz a tárgyalási alap a következő EU-csúcson, a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács december 12-én kezdődő ülésén. Megállapodás az ügyben nem várható - írta a FAZ.

Címlapról ajánljuk

Teljes a patthelyzet a bécsi repülőtéren

Hiába a 36 órás sztrájk, megszakadtak a tárgyalások a szakszervezetek és az Austrian Airlines osztrák légitársaság között. A dolgozók a Lufthansa leányvállalatánál ugyanolyan béreket követelnek, mint az anyacégnél, ahol egyébként a közelmúltban zárult egy sikeres munkabeszüntetés.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.02. kedd, 18:00
Káel Csaba
a MÜPA vezérigazgatója, filmügyi kormánybiztos
Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Durvul a nyilatkozatháború a moszkvai merénylet körül, újfajta bombát vethetett be Oroszország – Háborús híreink csütörtökön

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője azt mondta, az Iszlám Államnak nem voltak meg a képességei egy a krasznogarszkihoz hasonló terrortámadás kivitelezésére, és Ukrajnára és a Nyugatra igyekezett terelni a gyanút. Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés feje úgy nyilatkozott, Oroszországnak legkésőbb február közepe óta tudomása volt a készülő támadásról, ennek ellenére nem tettek semmit. A harkivi rendőrség vezetője szerint Oroszország egy új típusú irányított bombát vethetett be a városban szerdán, az UMPB D-30-at.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×