Infostart.hu
eur:
364.99
usd:
309.71
bux:
136260.36
2026. április 16. csütörtök Csongor

Uniós büdzsé: középutas javaslattal próbálkoznak a finnek

Elkészült az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét betöltő Finnország kormányának javaslata a 2021-2027-es időszak EU-s költségvetéséről, a következő EU-csúcson megtárgyalandó előterjesztés a keleti és a déli tagállamoknak kedvez, és igen kedvezőtlen Németországnak - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német lap.

A finn soros elnökség a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) 1,07 százalékában maximalizálná a tagállamok hozzájárulását, ami növekedés a 2014-2020-as időszak 1 százalékos szintjéhez képest.

A finn javaslat szerint így 1087 milliárd euró - évente 155 milliárd euró (52 ezer milliárd forint) - lenne a közös költségvetésben a következő hétéves ciklusban.

A javaslat középút a "takarékoskodók" és a kiadások növelését szorgalmazók tábora között, vagyis a legnagyobb nettó befizető Németország körül szerveződött csoportnak - benne például Ausztriával és Hollandiával - a GNI-arányos befizetések 1 százalékban maximalizálását sürgető álláspontja és az uniós büdzsé jelentős bővítését sürgető keleti és déli tagállamoknak az Európai Bizottság és az Európai Parlament által is támogatott álláspontja között.

Azonban vannak benne elemek, amelyeket Berlin aligha fogadhat el. Így szerepel benne, hogy a brit EU-tagság megszüntetése miatt törölni kell a befizetési kedvezményeket, amelyek azt szolgálják, hogy az EU-s tagság ne terhelje aránytalanul nagy mértékben a tagállamokat. Ilyen kedvezményeket élvez Németország, Ausztria és Hollandia is.

Németország a kedvezménnyel együtt is évente mintegy 13,5 milliárd euróval többet fizet be a közös költségvetésbe, mint amennyi forráshoz jut. Ez valamennyi tagállamot tekintve messze a legnagyobb összeg, a kedvezmény nélkül pedig drámaian növekedne, akár 30 milliárd euróra is emelkedhetne - írta a FAZ.

A finn javaslat azt is tartalmazza, hogy

új önálló forrásokat kell teremteni a közös költségvetés finanszírozásához.

Az egyik elképzelés szerint az EU-büdzsébe kerülne a szén-dioxid-kibocsátási jogosultságok értékesítéséből származó bevétel bizonyos része, legfeljebb 20 százaléka. A másik felvetés szerint kilogrammonként 80 centet kellene befizetni a közös költségvetésbe a nem újrahasznosított műanyag hulladék után.

A soros elnökség javaslata lesz a tárgyalási alap a következő EU-csúcson, a tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanács december 12-én kezdődő ülésén. Megállapodás az ügyben nem várható - írta a FAZ.

Címlapról ajánljuk
„Nem csak az a kérdés, hogy ki  mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„Nem csak az a kérdés, hogy ki mond le, lezárult egy politikai korszak” – Orbán Viktor a választások eredményéről

„A választók a jövőre szavaztak, nem a múltra, többet várnak. Szerintem össze kell gyűjteni azt a 8-10 okot, ami a választási vereséghez vezetett, ehhez szükség van még néhány napra. Ki fog kerekedni egy kép” – vázolta Orbán Viktor. Először értékelte az országgyűlési választások eredményét a választáson súlyos vereséget szenvedett Fidesz–KDNP vezetője. A Fidesz közösségére bízta annak az ügyét, hogy marad-e vagy távozik a párt éléről.

Ezek most a piac és az új kormányzat mézeshetei, utána jönnek a kihívások

A piacok üdvözlik, hogy a leendő magyar kormány haza akarja hozni az uniós pénzeket és hogy célként fogalmazta meg az euró bevezetését – többek között erről beszélt az InfoRádió Aréna című műsorában Nyeste Orsolya, az Erste vezető elemzője. Madár István, a Portfolio vezető elemzője azt mondta, a választások előtt és után is jelen volt a magyar tőke- és devizapiacon a befektetői „Tisza-bet.”
inforadio
ARÉNA
2026.04.17. péntek, 18:00
Dobrowiecki Péter
Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Iráni hajóra csapott le Amerika, tűzszünetet jelentett be Trump - Híreink az iráni konfliktusról csütörtökön

Iráni hajóra csapott le Amerika, tűzszünetet jelentett be Trump - Híreink az iráni konfliktusról csütörtökön

Tíznapos tűzszünetben állapodott meg Izrael és Libanon - jelentette be Donald Trump amerikai elnök csütörtökön, miután egyeztetett Joseph Aoun libanoni elnökkel és Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. A fegyvernyugvás washingtoni idő szerint délután 5 órakor lép életbe, azaz Izraelben és Libanonban éjfélkor (magyar idő szerint 23 órakor). Közben aktívan dolgoznak az amerikai hadihajók az iráni blokád fenntartásán: a CENTCOM közölte, hogy ma reggel visszafordítottak egy iráni hajót, amelyik át akart hatolni a lezáráson. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti konfliktus csütörtöki eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×