INFORÁDIÓ 
2019. december 14. szombat
Szilárda

berlini fal

évforduló

rendezvénysorozat

berlin

Látogatók nézik az információs táblát a berlini fal Keleti Oldali Galéria (East Side Gallery) nevű szakaszánál 2019. november 4-én,  öt nappal a berlini fal ledöntésének 30. évfordulója előtt.

Egyedülálló ünnepségsorozat kezdődött a berlini fal leomlásának 30. évfordulója alkalmából

Infostart / MTI

Elkezdődtek hétfő este Berlinben a német fővárost kettéosztó fal ledöntésének 30. évfordulójára szervezett ünnepségek.

A Hét nap - hét helyszín elnevezésű rendezvénysorozat első állomása az egykori Kelet-Berlin főtere, az Alexanderplatz volt, ahol harminc éve, 1989. november 4-én az egykori Német Demokratikus Köztársaság (NDK) történetének legnagyobb szabású nem állami megmozdulását tartották. A több százezer - egyes kutatók szerint egymillió - ember részvételével tartott tüntetésen demokratikus átalakulást, a többi között sajtószabadságot és szabad választásokat követeltek.

A Németország újraegyesítéséhez vezető keletnémet békés forradalom legfontosabb eseményei között számon tartott megmozdulást egy nagyszabású háromdimenziós installációval idézték fel, az Alexanderplatz szélén álló épületek homlokzataira korabeli felvételeket és fényfestményeket vetítettek.

Berlin, 2019. november 4.
Látogató a berlini fal Keleti Oldali Galéria (East Side Gallery) nevű szakaszánál 2019. november 4-én,  öt nappal a berlini fal ledöntésének 30. évfordulója előtt.
MTI/EPA/Omer Messinger
Látogató a berlini fal Keleti Oldali Galéria (East Side Gallery) nevű szakaszánál 2019. november 4-én, öt nappal a berlini fal ledöntésének 30. évfordulója előtt. MTI/EPA/Omer Messinger

A további helyszínek között van például a Potsdam melletti Glienicke-híd, a híres egykori határátkelő, amelynél kicserélték az elfogott kémeket a hidegháború idején. Ez a funkciója A kém, aki bejött a hidegről című 1963-as krimiből, a brit John Le Carré munkájából, valamint a Kémek hídja című, 2015-ös Steven Spielberg-filmdrámából is ismert.

A központi helyszín a belvárosi Brandenburgi kapu, az újraegyesített Németország egyik fő jelképe, amelynél A szabadság felhője elnevezésű installációt állították fel. Az alkotás több mint 300 ezer cédulából áll, amelyre a projekthez csatlakozó emberek írták fel évfordulós kívánságaikat, vágyaikat, terveiket. A színes cédulák mintegy tíz méter magasban, több mint száz méter hosszúságban hömpölyögnek a kaputól induló sugárút felett.

A Brandenburgi kapunál tartják szombaton - a fal ledöntésének napja, 1989. november 9. évfordulóján - a legnagyobb rendezvényt. Az ünnepi szónok Frank-Walter Steinmeier államfő lesz, az eseménysorozatot záró koncerten pedig olyan művészek lépnek fel, mint Westbam, a kilencvenes évek berlini technozenei mozgalmának legendás alakja.

Nem feledkeznek meg Berlinben a német újraegyesítéshez nyújtott közép-európai támogatásról sem, így

az ugyancsak szombati központi állami ünnepség díszvendégei a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) államfői lesznek.

Az egykori Nyugat-Berlint körbezáró határőrizeti rendszert 1961. augusztus 13-án kezdték építeni a keletnémet munkásőrség és néphadsereg egységei. Kezdetben szigorúan őrzött drótkerítés, majd idővel három méter magas betonfal osztotta ketté a várost és képletesen egész Európát.

Berlin, 2019. november 1.
Patrick Shearn amerikai művész Visions in Motion című, 30 ezer ember kívánságával teleírt, 30 ezer szalagból készült installációja a Brandenburgi kapunál 2019. november 1-jén. Az alkotás a berlini fal ledöntésének 30 évfordulójára készült.  Az 1961 és 1989  között Nyugat- és Kelet-Berlint kettéosztó betonfal lebontását 1989. november 9-én kezdték meg.
MTI/EPA/Hayoung Jeon
Patrick Shearn amerikai művész Visions in Motion című, 30 ezer ember kívánságával teleírt, 30 ezer szalagból készült installációja a Brandenburgi kapunál 2019. november 1-jén. Az alkotás a berlini fal ledöntésének 30 évfordulójára készült. Az 1961 és 1989 között Nyugat- és Kelet-Berlint kettéosztó betonfal lebontását 1989. november 9-én kezdték meg. MTI/EPA/Hayoung Jeon

A fal felhúzására a menekülthullám miatt volt szükség, amely azzal fenyegetett, hogy vészesen megcsappan az NDK népessége. A két Németország megalapításától, 1949-től a fal felhúzásáig nagyjából 3 millióan menekültek az NDK-ból Nyugatra, a legtöbben Nyugat-Berlinen keresztül, mert a nagyvárosban szinte egyáltalán nem volt ellenőrzés a keleti és a nyugati szektorok határán.

A 156 kilométer hosszú határőrizeti rendszeren 28 év alatt mintegy ötezren jutottak át Nyugat-Berlinbe. Több ezer embert elfogtak szökés közben, és sokan életüket vesztették. Az áldozatok többségét lelőtték a keletnémet határrendőrök, mások vízbe fúltak, és voltak, akik a sikertelen szökés után a börtönben öngyilkosságot követtek el.

Nyitókép: MTI/EPA/Omer Messinger
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018