Infostart.hu
eur:
376.8
usd:
318.89
bux:
126534.75
2026. március 1. vasárnap Albin
Strasbourg, 2018. szeptember 12.Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke évértékelő beszédet tart az Európai Parlament plenáris ülésén Strasbourgban 2018. szeptember 12-én. (MTI/AP/Jean-Francois Badias)
Nyitókép: MTI/AP/Jean-Francois Badias

Juncker: legalább tükörbe tudunk nézni

Mindent megtett az Európai Unió annak érdekében, hogy biztosítsa az Egyesült Királyság rendezett kiválását, a döntés most a brit törvényhozáson múlik - jelentette ki Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke.

"Legalább tükörbe tudunk nézni, és azt tudjuk mondani, hogy mindent megtettünk, amit csak lehetett" - hangsúlyozta Juncker az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésének reggeli vitáján.

"Rendkívül szorosan figyelemmel kell követnünk a londoni eseményeket.

Nem lehetséges és nem elképzelhető, hogy az EP előbb ratifikálja a kilépési megállapodást, mint Westminster. Először London, aztán Brüsszel és Strasbourg"

- közölte.

Emellett azon véleményének is hangot adott, hogy a brexit "idő- és energiapazarlás", ami jelentős figyelmet vont el mandátuma alatt más ügyektől.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke arról számolt be, hogy megkezdte a konzultációkat a bennmaradó tagállamok vezetőivel a kilépési határidő újabb halasztását kérelmező brit levélről, és a napokban döntés várható a legfrissebb nagy-britanniai fejlemények tükrében.

"A rendezetlen távozás soha nem lesz az általunk preferált opció"

- fogalmazott.

Az EP házbizottságaként működő Elnökök Értekezlete hétfőn megerősítette, hogy csakis akkor bocsátják szavazásra a ratifikáció kérdését, ha a szigetországban már megtörtént a jóváhagyás. A tájékoztatás szerint az alkotmányügyi bizottság ennek ellenére megkezdi a szerződés vizsgálatát.

A képviselőtestületben a ratifikációhoz egyszerű többségre lenne szükség.

Felszólalásában Tusk egyebek mellett Törökország szíriai katonai műveleteit is érintette, és a csapatai kivonására szólította fel Recep Tayyip Erdogan államfőt, hozzátéve, hogy ennek hiánya "elfogadhatatlan szenvedést, az Iszlám Állam térnyerését eredményezné, Európa számára pedig súlyos biztonsági fenyegetést".

Címlapról ajánljuk
„Hadüzenet a muszlimoknak” Ali Hamenei ajatollah megölése Irán elnöke szerint

„Hadüzenet a muszlimoknak” Ali Hamenei ajatollah megölése Irán elnöke szerint

„Bosszút állni Irán legitim joga és kötelessége” – mondta Maszúd Peszeskján iráni elnök. A szombati amerikai–izraeli légitámadások gyakorlatilag a teljes iráni katonai csúcsvezetést kiiktatták. Az Iránra támadók elleni súlyos katonai választ jelentett be vasárnap Ali Laridzsáni, a nemzetbiztonsági tanács vezetője is. Eközben megindult a Teherán elleni támadások második hulláma is.
inforadio
ARÉNA
2026.03.01. vasárnap, 18:00
Kis-Benedek József
biztonságpolitikai szakértő
Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Új vezetők vették át Iránt, Teherán súlyos támadás alatt, milliós városokra záporoznak a rakéták - Percről percre tudósításunk az iráni háborúról

Tegnap reggel megtámadta az Egyesült Államok és Izrael Iránt, a cél az iszlamista rezsim megbuktatása, az atomprogram és a ballisztikus rakétaprogram leszerelése. Irán ma reggel hivatalosan is megerősítette: meghalt Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vallási és politikai vezetője. Az ország irányítását egy háromfős testület veszi át. A háború folytatódik: az Iszlám Forradalmi Gárda Hadtest a szomszédos országokat bombázza, támadás érte ma Izraelt, Irakot, Jordániát, az Egyesült Arab Emírségeket, Katart, Kuvaitot és Bahreint is. Dubajt és Dohát majdnem olyan intenzíven rakétázza Irán, mint Izraelt - az emírségekben már legalább hat rakéta / drón talált be és halottak is vannak. Iránban tízezrek vannak az utcákon, akik bosszúért tüntetnek, Pakisztánban és Irakban az amerikai követségek épületeit támadják helyiek. Cikkünk folyamatosan frissül az iráni háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×