A megnyitón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, az elmúlt három évtizedben a Tusványosként ismertté vált táborban olyan iránymutató gondolatok születtek, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a mai magyar nemzetpolitika. Példaként a státustörvényt, az oktatási-nevelési támogatás és a külhoni magyarságért viselt felelősséget magába foglaló új alaptörvényt említette.
Felidézte: a státustörvényt elfogadó első Orbán-kormány idején érezhette először a határon túli magyarság azt, hogy a magyar kormány nemzetben gondolkozik, majd a 2010-től kezdődően következett be az a fordulat, amely lehetővé tette a nemzetpolitikai keretrendszer kiépítését, 2014-től pedig a nemzetpolitika a szülőföldön boldogulás irányába fordult.
2018-2022 között a nemzetpolitikai alapcélkitűzések: az identitás erősítése, a családok támogatása és a versenyképesség erősítése az egész Kárpát-medencében, ami a magyar közösségek, vállalkozások, a magyar emberek, és a társadalom gazdasági megerősítését jelenti - magyarázta Potápi Árpád János. A politikus rámutatott: a kormány a magyarság megerősítésén túl a közép-európai népek összefogásában és a térség megerősödésében gondolkozik.
A nemzeti összetartozás és a demokrácia
A Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak egyikeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy értékelt, a nemzeti összetartozás érzése ma sokkal erősebben összeköti a Kárpát-medencei magyarokat, mint korábban bármikor, és ez egy kimeríthetetlen erőforrás a magyar kormánypolitika számára.
A Tusványos másik alapítójaként Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke azokról az értékekről beszélt, amelyek a harmincadik kiadásához érkezett szabadegyetem ötletgazdáit vezérelték. Ezek között a kommunizmus örökségével történő szembenézést, a demokrácia, pluralizmus, jogállam, szabadság értékeit, a közösségi autonómiák eszméjét, a román-magyar politikai párbeszéd szorgalmazását, Európa alakítását, a magyar közösségek gazdasági megerősítését és a nemzetpolitikát említette.
A balkáni országok NATO-csatlakozása és Oroszország térségi szerepe
Egy másik pódiumbeszélgetésen Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke arról beszélt, hogy Magyarország támogatja a balkáni országok felvételét a NATO-ba, mert érdeke azoknak az államoknak a stabilitása, amelyeknek fontos szerepük van az illegális migráció feltartóztatásában. Úgy értékelte, Magyarországnak az is érdeke, hogy a NATO minél hatékonyabban tudjon fellépni azokban a térségekben, amelyek számára biztonsági kockázatot jelentenek, ezek közül pedig a szomszédos Balkánt és Ukrajnát emelte ki.
A panelbeszélgetés másik előadója, Igor Merheim-Eyre a brit International Republican Institute szlovák származású programigazgatója úgy értékelte: Oroszország veszély jelent és feszültséget szít a térségben, erre hivatkozva pedig a közép-európai NATO-tagállamok együttműködésének erősítését sürgette. Szerinte a Visegrádi Négyeknek jobban kell hallatniuk a hangjukat, és közös fellépéssel kell érvényesíteniük érdekeiket a biztonságpolitikában.
A kisebbségek helyzete
Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője bírálta azt a román EU-politikát, hogy az erős tagállamok partnereként próbálja érvényesíteni érdekeit. Úgy vélte: ehelyett a jószomszédi kapcsolatokon alapuló közép-európai partnerséget kellene előnyben részesíteni. Ehhez viszont rendezni kellene a szomszédok közötti kényes ügyeket, mint például a nemzeti kisebbségek helyzetét, amiként a nyugat-európai országok ezt már a második világháború után megtették.
Úzvölgyi katonatemető
Az úzvölgyi katonatemetőről, valamint a Hargita és Bákó megye közötti határvitákról szervezett pódiumbeszélgetésen Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka kijelentette: az úzvölgyi katonatemetőben eltemetett és a román hatóságok által románnak tekintett 11 katona közül öt magyar állampolgár volt. A HM képviselői ki is osztották az öt magyar katona halálát nyilvántartásba vevő korabeli anyakönyvi bejegyzések fénymásolatát.