eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke beszédet mond a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) megnyitóján az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 24-én. Az Egy a tábor mottóval rendezett jubileumi Tusványos idei kiemelt témája az első világháború századik évfordulója, továbbá a rendszerváltás utáni 30 év, de a meghívott politikusok és szakértők értékelik az idei európai parlamenti választás eredményét is, és több pódiumbeszélgetést szentelnek Európa jövőjének.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Németh Zsolt: a nemzeti összetartozás kimeríthetetlen erőforrás a magyar kormánypolitika számára

Nemzetpolitikáról, biztonságpolitikáról, EU-ról, és az úzvölgyi katonatemetőről szóltak az első nap legérdekesebb pódiumbeszélgetései a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) szerdai vitanapján.

A megnyitón Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár elmondta, az elmúlt három évtizedben a Tusványosként ismertté vált táborban olyan iránymutató gondolatok születtek, amelyek nélkül elképzelhetetlen lenne a mai magyar nemzetpolitika. Példaként a státustörvényt, az oktatási-nevelési támogatás és a külhoni magyarságért viselt felelősséget magába foglaló új alaptörvényt említette.

Felidézte: a státustörvényt elfogadó első Orbán-kormány idején érezhette először a határon túli magyarság azt, hogy a magyar kormány nemzetben gondolkozik, majd a 2010-től kezdődően következett be az a fordulat, amely lehetővé tette a nemzetpolitikai keretrendszer kiépítését, 2014-től pedig a nemzetpolitika a szülőföldön boldogulás irányába fordult.

2018-2022 között a nemzetpolitikai alapcélkitűzések: az identitás erősítése, a családok támogatása és a versenyképesség erősítése az egész Kárpát-medencében, ami a magyar közösségek, vállalkozások, a magyar emberek, és a társadalom gazdasági megerősítését jelenti - magyarázta Potápi Árpád János. A politikus rámutatott: a kormány a magyarság megerősítésén túl a közép-európai népek összefogásában és a térség megerősödésében gondolkozik.

A nemzeti összetartozás és a demokrácia

A Bálványosi Nyári Szabadegyetem alapítóinak egyikeként Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke úgy értékelt, a nemzeti összetartozás érzése ma sokkal erősebben összeköti a Kárpát-medencei magyarokat, mint korábban bármikor, és ez egy kimeríthetetlen erőforrás a magyar kormánypolitika számára.

A Tusványos másik alapítójaként Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt ügyvezető elnöke azokról az értékekről beszélt, amelyek a harmincadik kiadásához érkezett szabadegyetem ötletgazdáit vezérelték. Ezek között a kommunizmus örökségével történő szembenézést, a demokrácia, pluralizmus, jogállam, szabadság értékeit, a közösségi autonómiák eszméjét, a román-magyar politikai párbeszéd szorgalmazását, Európa alakítását, a magyar közösségek gazdasági megerősítését és a nemzetpolitikát említette.

A balkáni országok NATO-csatlakozása és Oroszország térségi szerepe

Egy másik pódiumbeszélgetésen Kósa Lajos, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke arról beszélt, hogy Magyarország támogatja a balkáni országok felvételét a NATO-ba, mert érdeke azoknak az államoknak a stabilitása, amelyeknek fontos szerepük van az illegális migráció feltartóztatásában. Úgy értékelte, Magyarországnak az is érdeke, hogy a NATO minél hatékonyabban tudjon fellépni azokban a térségekben, amelyek számára biztonsági kockázatot jelentenek, ezek közül pedig a szomszédos Balkánt és Ukrajnát emelte ki.

A panelbeszélgetés másik előadója, Igor Merheim-Eyre a brit International Republican Institute szlovák származású programigazgatója úgy értékelte: Oroszország veszély jelent és feszültséget szít a térségben, erre hivatkozva pedig a közép-európai NATO-tagállamok együttműködésének erősítését sürgette. Szerinte a Visegrádi Négyeknek jobban kell hallatniuk a hangjukat, és közös fellépéssel kell érvényesíteniük érdekeiket a biztonságpolitikában.

A kisebbségek helyzete

Korodi Attila, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezetője bírálta azt a román EU-politikát, hogy az erős tagállamok partnereként próbálja érvényesíteni érdekeit. Úgy vélte: ehelyett a jószomszédi kapcsolatokon alapuló közép-európai partnerséget kellene előnyben részesíteni. Ehhez viszont rendezni kellene a szomszédok közötti kényes ügyeket, mint például a nemzeti kisebbségek helyzetét, amiként a nyugat-európai országok ezt már a második világháború után megtették.

Úzvölgyi katonatemető

Az úzvölgyi katonatemetőről, valamint a Hargita és Bákó megye közötti határvitákról szervezett pódiumbeszélgetésen Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka kijelentette: az úzvölgyi katonatemetőben eltemetett és a román hatóságok által románnak tekintett 11 katona közül öt magyar állampolgár volt. A HM képviselői ki is osztották az öt magyar katona halálát nyilvántartásba vevő korabeli anyakönyvi bejegyzések fénymásolatát.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×