eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke beszélget a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) második napján az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 25-én.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Tusványos 30: Gulyás Gergely közös színpadra ült Schiffer Andrással

A rendszerváltozás harminc évvel ezelőtti eseményeinek máig ható tanulságait boncolgatták, de aktuálpolitizáltak is.

A rendszerváltozás - minden hibájával és hiányosságával - az elmúlt két évszázad nagy történelmi fordulópontjai közül az egyik, ha nem a legpozitívabb esemény - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egy a témában rendezett fórumán.

Gulyás Gergely A 30 éve történt - rendszerváltás 1989-90 elnevezésű pódiumbeszélgetésen - amelyen részt vett Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s országgyűlési képviselő is - felidézte: 1989-ben a közép-kelet-európai régió valamennyi országa szabaddá vált, s Magyarországon a közjogi rendszerváltás kompromisszumok nélkül 10 hónap alatt lezajlott.

A magyar helyzet pozitívuma paradox módon az volt, hogy a "mi kommunistáink" voltak a legelvtelenebbek; olyan karrieristák, akik azért váltak kommunistává, mert így lehetett a hatalom közelébe kerülni, így viszont örömmel lettek lelkes demokraták a rendszerváltoztatáskor - mondta a miniszter.

Hozzátette: miután hatalmi helyzetükből adódóan információbirtokosok voltak, így hálózatként sok helyen tudták megőrizni befolyásukat. Ezért a közjogi változások egy év alatt megvalósultak, de a társadalom más szféráiban a láthatatlan hálózatok sokáig "velünk maradtak".

Gulyás Gergely szerint a magyar rendszerváltozás komoly, erkölcsi értelemben vett adóssága, hogy sem lusztráció nem volt, sem olyan mélységű igazságtétel, ami indokolt lett volna, és számtalan országban megvalósult. Van, amit 30 év után már szinte lehetetlen jóvátenni, s ennek a következménye volt az is, hogy a kommunizmus bűneiről olyan párbeszéd, mint Lengyelországban, nem indult meg. Elitdiskurzusnak maradt meg ez a kérdés Magyarországon - összegzett a miniszter, aki fontosnak nevezte filmek készítését a témában, illetve a különböző kutatások támogatását.

Kijelentette: büszkének kell lenni arra, ami 1989-90-ben történt, minden hiba vagy hiányosság ellenére. Hosszú idő után visszanyerte szuverenitását az ország, maga dönthet szövetségi, katonai rendszeréről, sorsáról egyéni és közösségi értelemben egyaránt - mondta.

Aktuálpolitikára áttérve Gulyás Gergely leszögezte: ma Magyarországon olyan alkotmányos demokrácia van, amelyben négyévente el lehet küldeni a kormányt; a hatalomváltás minden feltétele adott, de ahhoz olyan ellenzék kellene, amely a jelenleginél reményteljesebb politikát kínál az embereknek.

Schiffer András arról beszélt, hogy 1987-88-ban az ellenzéki szervezetek megalapításához is kellett bátorság. Tisztelet azoknak is, akik a történelmi pártok lángját őrizték - mondta, hozzátéve: emellett szükség volt az ellenzéki vezetők kitartására a nemzeti kerekasztalnál, hogy ne engedjék meg a lengyel forgatókönyv megvalósulását, azt, hogy az állampárt akár ideig-óráig átmentse magát. Kiemelte: az 1989. június 16-i Orbán-beszédből az volt a legfontosabb mondat, hogy kikérte magának azt, hogy a kommunista vezetők az 1956-os mártírok koporsóját szerencsehozó talizmánként tapogatják, így próbálva belépőjegyet szerezni az "új világba". Itt mutatkozott meg az az erkölcstelenség, ami azt a rendszert jellemezte - értékelt. Pozitívumként említette, hogy a rendszerváltást nem követte újabb diktatúra vagy katonai megszállás, de Magyarország teljesítménye szerénynek nevezhető a térségben, és az induló előnyeit nem tudta kihasználni.

Aktuálpolitikai kérdésekről szólva úgy vélekedett: aki felveszi képviselői mandátumát, az elfogadja az alkotmányos játékszabályokat, "és ez rendben is van így".

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×