eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter (b) és Schiffer András ügyvéd, a Lehet Más a Politika korábbi társelnöke beszélget a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) második napján az erdélyi Tusnádfürdőn 2019. július 25-én.
Nyitókép: MTI/Veres Nándor

Tusványos 30: Gulyás Gergely közös színpadra ült Schiffer Andrással

A rendszerváltozás harminc évvel ezelőtti eseményeinek máig ható tanulságait boncolgatták, de aktuálpolitizáltak is.

A rendszerváltozás - minden hibájával és hiányosságával - az elmúlt két évszázad nagy történelmi fordulópontjai közül az egyik, ha nem a legpozitívabb esemény - hangoztatta a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Tusnádfürdőn, a 30. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) egy a témában rendezett fórumán.

Gulyás Gergely A 30 éve történt - rendszerváltás 1989-90 elnevezésű pódiumbeszélgetésen - amelyen részt vett Schiffer András ügyvéd, volt LMP-s országgyűlési képviselő is - felidézte: 1989-ben a közép-kelet-európai régió valamennyi országa szabaddá vált, s Magyarországon a közjogi rendszerváltás kompromisszumok nélkül 10 hónap alatt lezajlott.

A magyar helyzet pozitívuma paradox módon az volt, hogy a "mi kommunistáink" voltak a legelvtelenebbek; olyan karrieristák, akik azért váltak kommunistává, mert így lehetett a hatalom közelébe kerülni, így viszont örömmel lettek lelkes demokraták a rendszerváltoztatáskor - mondta a miniszter.

Hozzátette: miután hatalmi helyzetükből adódóan információbirtokosok voltak, így hálózatként sok helyen tudták megőrizni befolyásukat. Ezért a közjogi változások egy év alatt megvalósultak, de a társadalom más szféráiban a láthatatlan hálózatok sokáig "velünk maradtak".

Gulyás Gergely szerint a magyar rendszerváltozás komoly, erkölcsi értelemben vett adóssága, hogy sem lusztráció nem volt, sem olyan mélységű igazságtétel, ami indokolt lett volna, és számtalan országban megvalósult. Van, amit 30 év után már szinte lehetetlen jóvátenni, s ennek a következménye volt az is, hogy a kommunizmus bűneiről olyan párbeszéd, mint Lengyelországban, nem indult meg. Elitdiskurzusnak maradt meg ez a kérdés Magyarországon - összegzett a miniszter, aki fontosnak nevezte filmek készítését a témában, illetve a különböző kutatások támogatását.

Kijelentette: büszkének kell lenni arra, ami 1989-90-ben történt, minden hiba vagy hiányosság ellenére. Hosszú idő után visszanyerte szuverenitását az ország, maga dönthet szövetségi, katonai rendszeréről, sorsáról egyéni és közösségi értelemben egyaránt - mondta.

Aktuálpolitikára áttérve Gulyás Gergely leszögezte: ma Magyarországon olyan alkotmányos demokrácia van, amelyben négyévente el lehet küldeni a kormányt; a hatalomváltás minden feltétele adott, de ahhoz olyan ellenzék kellene, amely a jelenleginél reményteljesebb politikát kínál az embereknek.

Schiffer András arról beszélt, hogy 1987-88-ban az ellenzéki szervezetek megalapításához is kellett bátorság. Tisztelet azoknak is, akik a történelmi pártok lángját őrizték - mondta, hozzátéve: emellett szükség volt az ellenzéki vezetők kitartására a nemzeti kerekasztalnál, hogy ne engedjék meg a lengyel forgatókönyv megvalósulását, azt, hogy az állampárt akár ideig-óráig átmentse magát. Kiemelte: az 1989. június 16-i Orbán-beszédből az volt a legfontosabb mondat, hogy kikérte magának azt, hogy a kommunista vezetők az 1956-os mártírok koporsóját szerencsehozó talizmánként tapogatják, így próbálva belépőjegyet szerezni az "új világba". Itt mutatkozott meg az az erkölcstelenség, ami azt a rendszert jellemezte - értékelt. Pozitívumként említette, hogy a rendszerváltást nem követte újabb diktatúra vagy katonai megszállás, de Magyarország teljesítménye szerénynek nevezhető a térségben, és az induló előnyeit nem tudta kihasználni.

Aktuálpolitikai kérdésekről szólva úgy vélekedett: aki felveszi képviselői mandátumát, az elfogadja az alkotmányos játékszabályokat, "és ez rendben is van így".

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×