Szerdán jelentette be Zdravko Maric horvát pénzügyminiszter, hogy Horvátország napokon belül kérni fogja felvételét az európai árfolyam-mechanizmusba (ERM-II). Csütörtökön a kormány formálisan is felhatalmazta a pénzügyminisztert és Borisom Vujcic jegybankelnököt, hogy aláírja és elküldje a szándéknyilatkozatot.

Ebben az európai árfolyam-mechanizmushoz csatlakozásra való szándék mellett szerepelnek azokat az intézkedések is, amelyeket a következő egy évben fognak bevezetni. Összesen 19 ilyen lépés lesz, hat területen. A pénzügyminiszter a legfontosabbként említette a horvát statisztikai hivatal (DZS) szolgáltatásainak javítását és tevékenységének bővítését, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megakadályozását, valamint a üzleti környezet javítását.

A Politico a levél megszerzése után azt írta, hogy az ERM-II-be 2020 nyarának végére léphet be Horvátország (ekkortól kezdve két éven át az lesz a cél, hogy pénzneme ne térjen el erőteljesen ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól, vagy pénznemének az euróval szembeni középárfolyamát ne szállítsa lejjebb).

Az ERM-hez csatlakozás az utolsó lépés az euró bevezetéséhez - hangsúlyozta korábbn Zdravko Maric, majd hozzátette: minden országnak legalább két évig részt kell vennie az ERM-ben, mielőtt átállhat az euróra.

Az euró bevezetését legkésőbb 2024-re tervezi Zágráb, addigra az ország megfelelhet valamennyi maastrichti kritériumnak.

Ezek között szerepel, hogy az infláció nem lehet 1,5 százalékponttal több, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam inflációs rátájának átlaga. További feltétel, hogy az éves államháztartási hiány nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 3 százalékát, a bruttó államadósság nem lépheti túl a GDP 60 százalékát, és a hosszú távú hitelek kamatlába legfeljebb 2 százalékponttal lehet magasabb, mint a három legnagyobb árstabilitással rendelkező tagállam tízéves lejáratú államkötvényeinek átlagos kamatlába.

Horvátországban 2018-ban az infláció 1,6 százalékos volt. Az ország 0,2 százalékos GDP-arányos államháztartási többlettel zárta a tavalyi évet. Az államadóság a GDP 74,6 százalékára csökkent tavaly.