INFORÁDIÓ
2022. november 27. vasárnap
Virgil

eu-csúcs

ursula von der leyen

charles michel

európai bizottság

európai unió

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke (b2) sajtóértekezletre érkezik, miután az Európai Tanács döntött az EU vezetői tisztségeinek betöltéséről az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcstalálkozóján 2019. július 2-án.

Európa elégedett - így fogadták az elhúzódó csúcs döntéseit a vezetők

Infostart / MTI

Egységről és kiegyensúlyozottságról beszéltek az európai uniós országok vezetői Brüsszelben, miután sikerült megállapodni a jelöltekről.

Donald Tusk kedd esti tájékoztatóján elmondta, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöki jelölésénél Németország a szavazás során tartózkodott, Angela Merkel viszont személyesen támogatta a jelöltet.

Az Európai Tanács leköszönő elnöke kiért arra is, hogy telefonon beszélt Ursula von der Leyennel. A beszélgetés folyamán a német politikus ígéretet tett arra, hogy az új uniós bizottság összeállításánál kiemelt, első alelnöki tisztséget fog biztosítani Frans Timmermans szociáldemokrata, valamint Margrethe Vestager liberális politikusok számára. Von der Leyen az alelnökök kinevezésénél földrajzi szempontokat is figyelembe fog venni - tette hozzá a tanácsi elnök.

A döntések:

  • Ursula von der Leyen német védelmi minisztert javasolják az Európai Bizottság következő elnökének,
  • az Európai Tanács élére Charles Michel belga liberális miniszterelnököt választották,
  • az Európai Tanács az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Josep Borrell spanyol külügyminiszter lehet,
  • az Európai Központi Bank (EKB) következő vezetőe a francia Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezérigazgatója lesz.

Merkel: a jövőben jobb módszer kell

Üdvözölte a megállapodást és Ursula von der Leyen jelölését kedd este a német kancellár, hozzátéve, hogy ennek ellenére belpolitikai okok miatt tartózkodnia kellett a szavazáson. Angela Merkel arról számolt be, hogy a berlini kormányszövetség egyik tagja, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) nem támogatta az egyezséget, és a koalíciós megállapodás értelmében így a huszonnyolc tagállam vezetői közül egyedüliként tartózkodnia kellett az ülésen.

Rámutatott, hogy megpróbálta megóvni a csúcsjelölti rendszert, illetve legalább "tisztességes megoldást" találni a listavezetők számára, azonban ez nem sikerült. Fontosnak nevezte ugyanakkor, hogy sikerült széles körű konszenzust elérni. Kifejtette, hogy a történtek ellenére nem szeretne végleg búcsút inteni a csúcsjelölti rendszernek. És hozzátette, a jövőben jobb módszert kell kitalálni a tisztújításra, hogy el lehessen kerülni egy hasonló helyzetet.

Emmanuel Macron francia elnök üdvözölte a "pozitív" döntést, amely

szerinte egy "mély francia-német egyezség gyümölcse", s hangsúlyozta, a cél annak biztosítása, hogy Európa ne legyen megosztott.

Pedro Sánchez spanyol kormányfő "rendkívül kiegyensúlyozottnak" nevezte a csomagot, rámutatva, biztosították arról, hogy szociáldemokrata politikus kapja majd a gazdasági és pénzügyi tárcát a bizottságban.

Brigitte Bierlein ügyvezető osztrák kancellár üdvözölte az eredményt, és történelmi lépésnek nevezte, hogy a brüsszeli testületnek női elnöke lesz.

Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő úgy vélekedett, hogy kulcsfontosságú döntések születtek az EU jövője szempontjából, olyan jelöltekre volt szükség, akik "az egységét szolgálják és nem sértegetnek egyes tagállamokat".

A miniszterelnök a "szélsőbaloldal radikális jelöltjének", megosztó személyiségnek nevezte Frans Timmermans szociáldemokrata listavezetőt, akinek a kiválasztása szerinte már csak annak módja miatt is elfogadhatatlan lett volna, minthogy a döntést megpróbálták rákényszeríteni a tiltakozó tagállamokra.

"Lengyelországot nem lehet zsarolni. Megmutattuk, hogy a konfliktus fokozása, Lengyelország támadása nem vezet sehova"

- fogalmazott.

Charles Michel belga kormányfő nagy megtiszteltetésnek és kiváltságnak nevezte, hogy az Európai Tanács következő elnökének választották. Illetve kijelentette, a csúcsjelölti rendszer nem megfelelő a jelenlegi formájában.

Holland kollégája, Mark Rutte azt mondta, az elért eredmény jó országa számára, bár "természetesen még jobb lett volna, ha a holland Frans Timmermans lett volna az Európai Bizottság elnöke".

"Komoly mérkőzés volt, de Hollandia elégedett lehet, ugyanis Timmermans továbbra is a legmagasabb pozíciót töltheti be a bizottság elnöke mellett" - fogalmazott.

Leo Varadkar ír miniszterelnök is üdvözölte, szerinte a "megfelelő embereket" jelölték a főbb uniós intézmények vezetésére. "Különösen örülök, hogy két nő tölthet be magas pozíciót. Úgy gondolom, ez fontos üzenetet a világnak" - közölte.

Az uniós tagországok vezetői egyetértettek abban, hogy a következő választás előtt mindenképpen felül kell vizsgálni a csúcsjelölti rendszert - tette hozzá.

Orbán Viktor magyar kormányfő szerint jó esély van arra, hogy "az új vezetők jó politikát is folytassanak", de a munka még csak most kezdődik.

Az elmúlt évek "súlyos hibáit" szerinte most ki kell javítani gazdaságpolitikában, migrációs ügyekben és a nemzetek tiszteletét illetően is.

Weber: szomorú nap

Manfred Weber, a néppárti EP-képviselőcsoport vezetője kedd este visszalépett csúcsjelöltségétől, s a frakcióülés után azt közölte, támogatják a kompromisszumos megoldást, készek felelősen eljárni, ugyanakkor a csúcsjelölti rendszer elsüllyedése szomorú nap a demokratikusabb Európáért folytatott küzdelemben. A Politico névtelenül nyilatkozó tisztségviselőkre hivatkozva arról számolt be, hogy Weber kijelentette ezen az ülésen: "Emmanuel Macron és Orbán Viktor kivégezte a csúcsjelölti rendszert". Emellett pedig tudatta, visszalépésétől függetlenül továbbra is az EPP európai parlamenti frakciójának vezetője kíván maradni.

Iratxe García Pérez szociáldemokrata frakcióvezető mélységes csalódottságát fejezte ki, és leszögezte, kiállnak a csúcsjelölti rendszer védelmében.

"Elfogadhatatlan, hogy az Európai Tanácsban jelen lévő populista kormányok kizárják a legjobb jelöltet csupán azért, mert fellépett a jogállamiságért és a közös európai értékeinkért" - emelte ki, Timmermansra utalva.

Bas Eickhout, a zöldpárti frakció egyik csúcsjelöltje is csalódást keltőnek nevezte és elutasította a döntést, amelyet szerinte az EP-nek nem kellene támogatnia.

Az uniós tagországok állam-, illetve kormányfői vasárnap este kezdtek rendkívüli találkozót Brüsszelben, ezen egyetlen napirendi pontként a főbb EU-intézmények vezetői tisztségeinek betöltéséről tárgyaltak.

Az Európai Bizottság következő elnökét az Európai Parlament választja meg, de a jelöltállítás kizárólagos joga az unió alapszerződése értelmében az állam-, illetve kormányfőket tömörítő Európai Tanácsé. Ennek ellenére a pártcsaládok - a folyamat demokratizálására hivatkozva - a 2014-es tisztújítás előtt csúcsjelölti rendszert vezettek be azzal a céllal, hogy azon pártcsalád jelöltje kapja meg a brüsszeli bizottság elnöki posztját, amelyre az EP-választásokon a legtöbben szavaznak.

Nyitókép: MTI/AP/Olivier Matthys
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018