Infostart.hu
eur:
385.83
usd:
331.62
bux:
116510.12
2026. január 11. vasárnap Ágota
Az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcsértekezlete 2019. május 28-án, két nappal az európai parlamenti választások után.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman

Megkezdődött a nagy brüsszeli alkudozás - Weber, Timmermans vagy valaki más?

Megkezdték tanácskozásukat az Európai Unió fővárosában a tagállamok állam- és kormányfői, a munkavacsorát azonban megelőzte egy-két munkaebéd. Kérdéses, hogy az eddigi csúcsjelölti rendszer alapján választják-e meg az Európai Bizottság elnökét.

A múlt hétvégi európai parlamenti választást követően először találkoznak kedden személyesen az Európai Unió tagállami vezetői, hogy informális keretek között megvitassák a mögöttük hagyott esemény legfontosabb tanulságait, és egyeztessenek az uniós intézmények küszöbön álló tisztújításáról.

A brüsszeli munkavacsorán az állam- és kormányfők, noha hivatalos végkifejlet csak a június végi EU-csúcson várható, arról beszélgetnek, mely politikai alakulatok kit támogatnának a csúcspozíciókért vívott harcban. Ezek között is legfontosabb az Európai Bizottság elnöki poszt, amire előzetesen az Európai Néppárt, valamint a Szocialisták és Demokraták pártcsaládok neveztek meg igazán erős csúcsjelöltet: Manfred Webert, illetve Frans Timmermanst. (Napirenden van még a volt uniós brexitügyi főtárgyaló, Michel Barnier neve, és szóba kerülhet Guy Verhofstadt jelölése is, aki a választáson nagyot nyert ALDE - liberálisok - csúcsjelöltje.)

Brüsszel, 2019. május 28.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Emmanuel Macron francia elnök (j) Orbán Viktor magyar (b), Peter Pellegrini szlovák (b2) és Andrej Babis cseh miniszterelnök (b3, háttal) társaságában a V4-Franciaország csúcstalálkozó előtt Brüsszelben 2019. május 28-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Emmanuel Macron francia elnök (j) Orbán Viktor magyar (b), Peter Pellegrini szlovák (b2) és Andrej Babis cseh miniszterelnök (b3, háttal) társaságában a V4-Franciaország csúcstalálkozó előtt Brüsszelben
(MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

A keddi alkudozás következtében biztosan tovább alakul a kép, egyszersmind lehet, hogy bonyolódik, ugyanis:

  • Angela Merkel német kancellár a választás alapján a legtöbb mandátummal rendelkező Európai Néppárt csúcsjelöltjét nevezte meg mint első számú és kívánt aspiránst
  • Manfred Weber a közelmúltban a további, felmerült EB-elnökjelölti nevekre reagálva többször is kijelentette, azok között dőljön el a verseny, akik eddig már a nyilvánosság elé álltak
  • sokan vitatják, hogy ezúttal is a hagyományos csúcsjelölti rendszerben kell megtalálni az Európai Unió első számú vezetőjét, ugyanis a jelölt megnevezése az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács hatáskörébe tartozik, a jelöltről aztán szavaz az Európai Parlament; ez azt jelenti, hogy ez a hónap az alkudozásé
  • a cseh sajtó a V4-ek saját csúcsjelöltjéről tud, aki később akár egy másik posztra is befuthat - ezt viszont később a cseh kormányfő, Andrej Babis cáfolta
  • a francia elnök, Emmanuel Macron nagyon szeretné, ha a volt uniós brexitügyi főtárgyaló, Michel Barnier mellett sokan felsorakoznának a kelet-közép-európai államok, evégett együtt is ebédelt a V4-ek közül a magyar, a cseh és a szlovák miniszterelnökkel

Az EB-elnök megválasztása "csak" a feladatok egy része, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is ültetni kell valakit.

Az uniós állam- és kormányfők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, ezt követi az EU-intézmények vezetőinek jelöléséhez és kinevezéséhez vezető eljárás megkezdése.

Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete kedden megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, hangsúlyozva, mindenképp olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte megismertette magát és programját a polgárokkal.

Címlapról ajánljuk
Gyarmathy Éva: az iskolakezdők ötöde küzd már az elsős tananyaggal is, szemléletváltásra lenne szükség

Gyarmathy Éva: az iskolakezdők ötöde küzd már az elsős tananyaggal is, szemléletváltásra lenne szükség

Az MTA és az Apor Vilmos Katolikus Főiskola Tanulási Környezet Kutatócsoportja által végzett kutatásból kiderült, hogy az első osztályos gyerekek húsz százalékának nehézséget okoz a tananyag elsajátítása. A kutatás vezetője az InfoRádióban arról beszélt, hogy nem a gyerekek értelmi képességeivel, hanem mozgási és kommunikációs fejlettségükkel van a gond. Sokan többéves lemaradással kezdik meg az iskolát.
inforadio
ARÉNA
2026.01.12. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Száznál is több rettegett Shahed-drón támadta Ukrajnát, Kínával gyakorlatozik az orosz hadsereg – Háborús híreink vasárnap

Száznál is több rettegett Shahed-drón támadta Ukrajnát, Kínával gyakorlatozik az orosz hadsereg – Háborús híreink vasárnap

Múlt éjjel több mint 150 drónnal, köztük 110 Shahed-típusú eszközzel támadta éjjel Ukrajnát az orosz fél az RBC Ukraine tájékoztatása szerint. A légvédelem a drónok többségét sikeresen lelőtte, az ukrán légierő azt kéri, hogy mindenki ügyeljen a biztonsági előírások betartására. Kína vezetésével a BRICS+ tagországai hadgyakorlatot tartanak Dél-Afrika partjainál, Kína és Irán torpedórombolókkal, Oroszország és az Egyesült Arab Emírségek korvettekkel, a vendéglátó ország pedig egy fregattal vesz részt a "Will for Peace 2026" kódnevű hadgyakorlaton. Indonézia, Etiópia és Brazília megfigyelőként van jelen.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×