eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcsértekezlete 2019. május 28-án, két nappal az európai parlamenti választások után.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman

Megkezdődött a nagy brüsszeli alkudozás - Weber, Timmermans vagy valaki más?

Megkezdték tanácskozásukat az Európai Unió fővárosában a tagállamok állam- és kormányfői, a munkavacsorát azonban megelőzte egy-két munkaebéd. Kérdéses, hogy az eddigi csúcsjelölti rendszer alapján választják-e meg az Európai Bizottság elnökét.

A múlt hétvégi európai parlamenti választást követően először találkoznak kedden személyesen az Európai Unió tagállami vezetői, hogy informális keretek között megvitassák a mögöttük hagyott esemény legfontosabb tanulságait, és egyeztessenek az uniós intézmények küszöbön álló tisztújításáról.

A brüsszeli munkavacsorán az állam- és kormányfők, noha hivatalos végkifejlet csak a június végi EU-csúcson várható, arról beszélgetnek, mely politikai alakulatok kit támogatnának a csúcspozíciókért vívott harcban. Ezek között is legfontosabb az Európai Bizottság elnöki poszt, amire előzetesen az Európai Néppárt, valamint a Szocialisták és Demokraták pártcsaládok neveztek meg igazán erős csúcsjelöltet: Manfred Webert, illetve Frans Timmermanst. (Napirenden van még a volt uniós brexitügyi főtárgyaló, Michel Barnier neve, és szóba kerülhet Guy Verhofstadt jelölése is, aki a választáson nagyot nyert ALDE - liberálisok - csúcsjelöltje.)

Brüsszel, 2019. május 28.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Emmanuel Macron francia elnök (j) Orbán Viktor magyar (b), Peter Pellegrini szlovák (b2) és Andrej Babis cseh miniszterelnök (b3, háttal) társaságában a V4-Franciaország csúcstalálkozó előtt Brüsszelben 2019. május 28-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Emmanuel Macron francia elnök (j) Orbán Viktor magyar (b), Peter Pellegrini szlovák (b2) és Andrej Babis cseh miniszterelnök (b3, háttal) társaságában a V4-Franciaország csúcstalálkozó előtt Brüsszelben
(MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

A keddi alkudozás következtében biztosan tovább alakul a kép, egyszersmind lehet, hogy bonyolódik, ugyanis:

  • Angela Merkel német kancellár a választás alapján a legtöbb mandátummal rendelkező Európai Néppárt csúcsjelöltjét nevezte meg mint első számú és kívánt aspiránst
  • Manfred Weber a közelmúltban a további, felmerült EB-elnökjelölti nevekre reagálva többször is kijelentette, azok között dőljön el a verseny, akik eddig már a nyilvánosság elé álltak
  • sokan vitatják, hogy ezúttal is a hagyományos csúcsjelölti rendszerben kell megtalálni az Európai Unió első számú vezetőjét, ugyanis a jelölt megnevezése az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács hatáskörébe tartozik, a jelöltről aztán szavaz az Európai Parlament; ez azt jelenti, hogy ez a hónap az alkudozásé
  • a cseh sajtó a V4-ek saját csúcsjelöltjéről tud, aki később akár egy másik posztra is befuthat - ezt viszont később a cseh kormányfő, Andrej Babis cáfolta
  • a francia elnök, Emmanuel Macron nagyon szeretné, ha a volt uniós brexitügyi főtárgyaló, Michel Barnier mellett sokan felsorakoznának a kelet-közép-európai államok, evégett együtt is ebédelt a V4-ek közül a magyar, a cseh és a szlovák miniszterelnökkel

Az EB-elnök megválasztása "csak" a feladatok egy része, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is ültetni kell valakit.

Az uniós állam- és kormányfők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, ezt követi az EU-intézmények vezetőinek jelöléséhez és kinevezéséhez vezető eljárás megkezdése.

Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete kedden megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, hangsúlyozva, mindenképp olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte megismertette magát és programját a polgárokkal.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×