Infostart.hu
eur:
363.08
usd:
312.27
bux:
148969.39
2026. szeptember 8. kedd Adrienn, Mária
Az Európai Unió rendkívüli brüsszeli csúcsértekezlete 2019. május 28-án, két nappal az európai parlamenti választások után.
Nyitókép: MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman

Megkezdődött a nagy brüsszeli alkudozás - Weber, Timmermans vagy valaki más?

Megkezdték tanácskozásukat az Európai Unió fővárosában a tagállamok állam- és kormányfői, a munkavacsorát azonban megelőzte egy-két munkaebéd. Kérdéses, hogy az eddigi csúcsjelölti rendszer alapján választják-e meg az Európai Bizottság elnökét.

A múlt hétvégi európai parlamenti választást követően először találkoznak kedden személyesen az Európai Unió tagállami vezetői, hogy informális keretek között megvitassák a mögöttük hagyott esemény legfontosabb tanulságait, és egyeztessenek az uniós intézmények küszöbön álló tisztújításáról.

A brüsszeli munkavacsorán az állam- és kormányfők, noha hivatalos végkifejlet csak a június végi EU-csúcson várható, arról beszélgetnek, mely politikai alakulatok kit támogatnának a csúcspozíciókért vívott harcban. Ezek között is legfontosabb az Európai Bizottság elnöki poszt, amire előzetesen az Európai Néppárt, valamint a Szocialisták és Demokraták pártcsaládok neveztek meg igazán erős csúcsjelöltet: Manfred Webert, illetve Frans Timmermanst. (Napirenden van még a volt uniós brexitügyi főtárgyaló, Michel Barnier neve, és szóba kerülhet Guy Verhofstadt jelölése is, aki a választáson nagyot nyert ALDE - liberálisok - csúcsjelöltje.)

Brüsszel, 2019. május 28.
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Emmanuel Macron francia elnök (j) Orbán Viktor magyar (b), Peter Pellegrini szlovák (b2) és Andrej Babis cseh miniszterelnök (b3, háttal) társaságában a V4-Franciaország csúcstalálkozó előtt Brüsszelben 2019. május 28-án.
MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs
Emmanuel Macron francia elnök (j) Orbán Viktor magyar (b), Peter Pellegrini szlovák (b2) és Andrej Babis cseh miniszterelnök (b3, háttal) társaságában a V4-Franciaország csúcstalálkozó előtt Brüsszelben
(MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

A keddi alkudozás következtében biztosan tovább alakul a kép, egyszersmind lehet, hogy bonyolódik, ugyanis:

  • Angela Merkel német kancellár a választás alapján a legtöbb mandátummal rendelkező Európai Néppárt csúcsjelöltjét nevezte meg mint első számú és kívánt aspiránst
  • Manfred Weber a közelmúltban a további, felmerült EB-elnökjelölti nevekre reagálva többször is kijelentette, azok között dőljön el a verseny, akik eddig már a nyilvánosság elé álltak
  • sokan vitatják, hogy ezúttal is a hagyományos csúcsjelölti rendszerben kell megtalálni az Európai Unió első számú vezetőjét, ugyanis a jelölt megnevezése az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács hatáskörébe tartozik, a jelöltről aztán szavaz az Európai Parlament; ez azt jelenti, hogy ez a hónap az alkudozásé
  • a cseh sajtó a V4-ek saját csúcsjelöltjéről tud, aki később akár egy másik posztra is befuthat - ezt viszont később a cseh kormányfő, Andrej Babis cáfolta
  • a francia elnök, Emmanuel Macron nagyon szeretné, ha a volt uniós brexitügyi főtárgyaló, Michel Barnier mellett sokan felsorakoznának a kelet-közép-európai államok, evégett együtt is ebédelt a V4-ek közül a magyar, a cseh és a szlovák miniszterelnökkel

Az EB-elnök megválasztása "csak" a feladatok egy része, az Európai Parlament és az Európai Központi Bank élére is ültetni kell valakit.

Az uniós állam- és kormányfők a hagyományoknak megfelelően először Antonio Tajanival, az Európai Parlament elnökével egyeztetnek, ezt követi az EU-intézmények vezetőinek jelöléséhez és kinevezéséhez vezető eljárás megkezdése.

Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete kedden megerősítette a csúcsjelölti rendszer támogatását, hangsúlyozva, mindenképp olyan személynek kell kapnia a brüsszeli testület vezetését, aki valamelyik pártcsalád képviseletében Európa-szerte megismertette magát és programját a polgárokkal.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Aleksandar Vucic elnök politikai túléléséről szól a szerb parlament feloszlatása

Szakértő: Aleksandar Vucic elnök politikai túléléséről szól a szerb parlament feloszlatása

A szerb kormány hétfőn azt javasolta Aleksandar Vucic köztársasági elnöknek, hogy oszlassa fel a parlamentet és írjon ki előre hozott parlamenti választást. A döntés hátteréről és lehetséges következményeiről Németh Ferenc Balkán-szakértő elmondta: várhatóan október 25-én lesznek az egyáltalán nem lefutott választások, fej-fej mellett van a kormányzó erők és az ellenzékiek listája, és Vucic elnök azért taktikázik, hogy valahogy megtartsa a hatalmat és fenntartsa a kooperatív politikus képét.
inforadio
ARÉNA
2026.09.09. szerda, 18:00
Hankó Zoltán
a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke
Tisza-kormány: sorra indulnak az eljárások az előző kormány tagjai ellen, zajlik a költségvetési terv parlamenti vitája

Tisza-kormány: sorra indulnak az eljárások az előző kormány tagjai ellen, zajlik a költségvetési terv parlamenti vitája

Mozgalmasan telik a kedd a hazai politikai életben: Magyar Péter miniszterelnök a parlamentben bejelentette a Szent István vidékfejlesztési program elindítását, és közölte, hogy a kormány a megyei közgyűlések megszüntetésére, valamint a rendszer teljes átalakítására készül. A kormányfő elmondása szerint az így felszabaduló több tízmilliárd forintot pedig vidékfejlesztésre fordítanák. Az Országgyűlés a délutáni órákban az új 2026-os költségvetési tervet vitatja meg, melyet Kármán András pénzügyminiszter mutatott be. A tárcavezető elmondta, hogy a kormány nem tartja elfogadhatónak a jelenlegi 7,5 százalékos hiányt, így az új gazdaságpolitika jegyében már 2027-ben jelentős lépéseket tesz a hiány csökkentése és a GDP-arányos adósságráta mérséklése érdekében. Mindeközben tovább szaporodnak az előző kormány intézkedési ügyében indított eljárások: a Miniszterelnökség a Szuverenitásvédelmi Hivatal költései ügyében tett feljelentést, míg a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság a Gondosóra programmal kapcsolatban rendelt el ellenőrzést.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×