Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 21. vasárnap Tamás
A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) jelöltje, Margrethe Vestager, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) jelöltje, Frans Timmermans és az Európai Néppárt (EPP) jelöltje, Manfred Weber (b-j) az Európai Bizottság élére javasolt csúcsjelöltek televíziós vitájának kezdete előtt az Európai Parlament plenáris üléstermében Brüsszelben 2019. május 15-én.
Nyitókép: A Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) jelöltje, Margrethe Vestager, az Európai Szocialisták Pártjának (PES) jelöltje, Frans Timmermans és az Európai Néppárt (EPP) jelöltje, Manfred Weber (b-j) az Európai Bizottság élére javasolt csúcsjelöltek televíziós vitájának kezdete előtt az Európai Parlament plenáris üléstermében Brüsszelben 2019. május 15-én. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Megerősítette a csúcsjelölti rendszert az Európai Parlament házbizottsága

Ezt Antonio Tajani, a képviselőtestület elnöke jelentette be.

Az úgynevezett Elnökök Értekezletének ülésén a frakciók többsége egyetértett azzal, hogy az Európai Bizottság elnökének megválasztásakor a csúcsjelölti rendszerből kell kiindulni, abból, hogy ki volt a legtöbb szavazatot elérő párt megválasztott jelöltje a posztra.

Közben a Visegrádi Négyek, köztük Magyarország cseh sajtóhírek szerint saját jelölt állításában gondolkodnak, méghozzá Maroš Šefčovič, az Európai Bizottság energetikáért felelős eddigi alelnöke személyében. A politikus azt mondta, készen áll arra, hogy az európai politikában szerzett tapasztalatait kihasználja.

A Hospodárské Noviny szerint Emmanuel Macron francia államfő Brüsszelben találkozott Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia kormányfőivel, hogy megvitassa a kérdést. Macron állítólag a néppárti Michel Barnier-t, az Európai Bizottságnak a brit kiválás ügyében felelős főtárgyalóját szeretné látni a bizottság élén. Minderről itt és itt írtunk bővebben.

Címlapról ajánljuk
Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Gálik Zoltán Ukrajna támogatásáról: egy rendkívül bonyolult szerződés aláírása várható

Ukrajna várható pénzügyi igénye körülbelül 130 milliárd euró három év alatt, ebből az EU 24 tagországa egy közös hitellel 90 milliárdot állna – ennek mikéntjéről is beszélt a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi docense. Gálik Zoltán erős szereplőnek látja az ügyben az EU-t. Téma volt még a műsorban a Mercosur-megállapodás ügye, valamint az unió 2028–2034-es költségvetésének több vitatott újdonsága, a V3-ak érdekérvényesítési pozíciója is.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Vészjósló figyelmeztetés: visszafordíthatatlan folyamatok indultak el a Föld klímarendszerében

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig ezen fogalmakkal kapcsolatos folyamatok óriási hatással lehetnek az emberiségre. Egy olyan kritikus küszöböt képzeljünk el az éghajlati rendszerben, amelynek átlépése után egy nagyobb térségben hirtelen, visszafordíthatatlan és akár önmagát erősítő változások indulnak el: például megváltozik a monszun India térségében vagy leáll a Golf-áramlat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2025. december 21. 11:12
×
×
×
×