A választás tétje, hogy melyik pártcsalád mennyi helyet szerez az Európai Parlament (EP) következő ciklusában, 2019 és 2024 között, valamint az is, hogy ki lesz az Európai Bizottság elnöke.

Csütörtökön kicsivel több mint 420 millió választásra jogosult járulhat az urnákhoz.

A jelenleg 28 tagállamból álló Európai Unió állampolgárai 1979 óta választanak közvetlenül, öt évre EP-képviselőket.

Öt évvel ezelőtt az EP tagjainak választásán az európai szintű részvétel 42,6 százalékos volt, de a részvételi adatok a tagállamokban jelentős eltérést mutattak: a legnagyobb arányban Belgiumban mentek el voksolni, ott a jogosultak 90 százaléka adta le szavazatát (de itt kötelező részt venni a szavazáson), míg Szlovákiában csak 13 százalékuk.

A csütörtökön sorra kerülő Hollandiában 37 százalékos volt 2014-ben a részvételi arány, Nagy-Britanniában pedig 35.

Az esélyesek

A legnagyobb brit közvélemény-kutató cég, a YouGov hétfőn ismertetett friss vizsgálata kimutatta, hogy a Nigel Farage vezette Brexit Pártra a brit választók 33,4 százaléka kíván voksolni az EP-választáson. A brit EU-tagság fenntartásáért kampányoló Liberális Demokraták támogatottsága 17,3 százalékos, a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt a szavazatok 16,1 százalékára számíthat.

A felmérés szerint a szintén EU-párti Zöldek 9,2 százalékot szerezhetnek, a kormányzó Konzervatív Párt ugyanakkor az ötödik helyen áll alig 8,3 százalékos támogatottsággal.

A Guardian számára elvégzett, a baloldali brit napilap online kiadása által hétfőn ismertetett összesítésből kiderül ugyanakkor az is, hogy a legnagyobb EU-párti brit erőkre együtt számolva várhatóan többen szavaznak majd, mint a radikális EU-ellenes pártokra.

A brexit miatt változhat az összetétel

Nagy-Britannia unióból való kilépésének csúszása miatt 73 brit képviselőt is megválasztanak, így 705 helyett idén is 751 képviselő kerül az EP-be. Ők július 2-án leteszik az esküt, de azt nem lehet tudni, hogy a britek meddig maradnak.

A brexit miatt tehát részlegesen újra kell majd osztani a mandátumokat, de ez nem minden tagállamot érint (Magyarországot például nem).

Az Egyesült Királyság kilépésével az EP tagjainak száma 46-tal csökkenne, 27 képviselői mandátum pedig 14 másik tagállam között oszlana meg.

Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Finnország, Szlovákia, Horvátország és Észtország 1-1 képviselővel küldhetne többet az EP-be.

Exit poll és hivatalos eredmények

Az országokra és az egész EP-re kiterjedő első szavazatarány-becslések csak vasárnap este 11 óra után kerülhetnek nyilvánosságra, ugyanis addig még számos országban zajlik a szavazás. Pénteken a csehek (itt kétnapos szavazás lesz) és az írek, szombaton a csehek mellett a lettek, a máltaiak és a szlovákok, vasárnap pedig a fennmaradó 21 tagállam választópolgárai járulnak az urnákhoz. A voksolás Olaszországban tart a legtovább, 23 óráig, és a szabályok szerint ennek lezárultáig egyetlen ország hivatalos eredményeit sem lehet közzétenni.

Az unió exit pollon alapuló első becslései vasárnap, a tervek szerint 18 órától lesznek elérhetők,

a ciprusi, a görög, a holland, az ír, a máltai, a német és az osztrák, folyamatosan frissülő adatokkal. Az EU egészére vonatkozó hivatalos becslésekre először valamivel vasárnap éjfél után lehet számítani, de hivatalos végeredmény csak napokkal később lesz.

Az este 11-es határidő azonban csak a tagállamok választási szerveit köti. Magyarorszáon például a pártok szavazóköri eredményeket a szavazókörök zárása és a hivatalos előzetes tájékoztató eredmények megjelenése előtt is közzétehetnek, ők ugyanis a delegáltjaikon keresztül közvetlenül követhetik az eredmény megállapítását.