Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Házak képe tükröződik egy rabszállító autó ablakán, amely Julian Assange-ot,  a WikiLeaks oknyomozó internetes portál alapítóját viszi bírósági meghallgatása után Londonban 2019. május 1-jén. Assange-ot 50 heti börtönre ítélték, mert hét évvel korábban bírósági megjelenési kötelmét megszegte, és a további eljárás elől Ecuador londoni nagykövetségére szökött.
Nyitókép: MTI/AP/Matt Dunham

Elővették Julian Assange nemierőszak-ügyét

Újraindította hétfőn a svéd főügyészség a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója elleni nyomozást.

A svéd vádhatóság 2017 májusában szüntette meg a nyomozást, és visszavonta Assange nemzetközi körözését, mivel nem látott lehetőséget a férfi kézre kerítésére, aki 2012-ben politikai menedékjogot kapott Ecuador londoni nagykövetségén.

Assange hét évig Ecuador londoni nagykövetségén élt, de idén április 11-én - az ecuadori nagykövet engedélyével - a Scotland Yard a diplomáciai képviselet épületében őrizetbe vette.

A svéd ügyészség azt is közölte, hogy kérik Assange kiadását, amint az ausztrál internetes aktivista letöltötte a rá kiszabott börtönbüntetést az Egyesült Királyságban.

Címlapról ajánljuk
Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Mi lett volna ha... a történelemben – másképp is alakulhatott volna a magyar vagy a német nép sorsa

Németországban nemrég új kiállítás nyílt, amely bemutatja, hogy a kulcspillanatokban milyen alternatív lehetőségek voltak egy-egy fontos, az ország jövőjét döntően befolyásoló döntésnél. Lakatos Júlia, a Méltányosság Politikaelemző Központ stratégiai igazgatója az InfoRádióban elmondta: a magyar történelemből nagyon nehéz kiemelni ilyen időpontokat, mert nem igazán van társadalmi konszenzus arról, kinek mi fáj, ugyanis szerinte a megosztottság a történelemszemléletünkben is jelen van.

Figyelmeztetés: a luxusigények felfalják – veszélyben lehet a zöld jövő

A megújuló energiaforrások globális térnyerése látványos, mégsem hozza el automatikusan a fosszilis korszak végét – mutat rá egy friss tanulmány. A kutatás egyik szerzője, Ürge-Vorsatz Diána szerint a globális energiaéhség erősebb, ezért az új megújuló kapacitások jelentős része nem a szén- vagy gázalapú erőműveket váltotta fel, hanem az új fogyasztást szolgálta ki.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×