eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar
Julian Assange ausztrál oknyomozó újságíró érkezik a londoni Westminster bíróságra 2019. április 11-én. Lenín Moreno ecuadori elnök ezen a napon visszavonta Assange ecuadori menedékjogát. A diplomáciai lépés nyomán ezután a Scotland Yard őrizetbe vette a WikiLeaks kiszivárogtató portál 47 éves alapítóját Ecuador londoni nagykövetségén, ahol Assange hét évig tartózkodott.
Nyitókép: MTI/EPA

Vegyes a fogadtatása Assange kiadásának

Kémkedni akart a szabad információért kampányoló és titkos anyagokat publikáló WikiLeaks alapítója és ezért adták a brit rendőrség kezére - állítja az ecuadori elnök

Az ország londoni nagykövetségén hét évet eltöltő Julian Assange-t a múlt héten hurcolták ki az épületből, amikor megvonták tőle a menedékjogot.

Assange volt az, aki a WikiLeaks-szel a háta mögött felfedte az iraki háború borzalmait és egy ikonikus videó publikálásával a világ tudtára adta, hogy az amerikai hadsereg egyes tagjai milyen cinikus közönnyel tudnak legéppuskázni a levegőből ellenségnek minősített embereket.

Néhány évvel később azonban, amikor a már celeb státuszba került alapító oldala publikálta az amerikai Demokrata Párt ellopott emailjeit

– amelyekből kiderült, hogy meg akarták akadályozni Bernie Sanders szenátor elnökjelöltségét, Hillary Clintonnal szemben, már a liberális média ellensége volt.

Assange-t azzal vádolták, hogy az orosz titkosszolgálatok eszközeként segítette hatalomra Donald Trump elnököt és múlt heti letartózatása idején már nem sok szimpátiát kapott a brit sajtótól, amely „nárcisztikusnak” írta le. Voltak, akik a Svédországban vele szemben felmerült és azóta elévült szexuális kihágási vádak nyomán „gyanított nemi erőszakolónak” írták le és egyedül a brit Munkáspárt vezetése állt ki mellette.

Most az éveken át a londoni ecuadori nagykövetségen neki menedéket nyújtó Lenín Moreno elnök vádolta meg azzal, hogy kémkedésre és „más országok demokráciájába való beavatkozásra használta fel” a diplomáciai képviseletet.

Az ecuadori államfő a Guardian című brit lapnak adott interjút és ebben tagadta, hogy a személyes bosszú vezette volna. Tudósítók megjegyezték, hogy a követségre bemenekült Assange és az ecuadori vezető viszonya azután romlott meg, hogy a WikiLeaks vezetőt azzal vádolták meg: Moreno magánéletéről és családja offshore cégéről szóló információt szivárogtatott ki egy harmadik weboldalon keresztül.

Az elnök emailben válaszolt a lapnak és azt írta: „Ecuador elítél minden destabilizációs kísérletet és tiszteli más országok belpolitikáját, mert szuverén ország. Nem hagyhatjuk, hogy a házunkat, amely megnyitotta kapuit, kémkedésre használják”.

Assange támogatói szerint azonban Ecuador az Egyesült Államok nyomására árulta el és azt mondják: jogsértő módon vonta meg tőle a menedékjogot és az eset sötét folt a sajtószabadság történetében.

A szakállas WikiLeaks-vezért a múlt csütörtökön vitték ki brit rendőrök az eucadori követségről. A brit hatóságok 1 év börtönre ítélhetik, amiért korábban óvadék ellenében szabadlábra helyezték, de ezt kihasználva menekült a külföldi területnek számító ecuadori követségre.

Moreno azt mondta: írásos garanciát kapott a britektől, hogy Assange jogait tiszteletben tartják és „nem adják ki olyan országba, ahol halálbüntetés várhat rá”. Ezzel az Egyesült Államokra utalt, ahol államtitkok szivárogtatása miatt akarják bíróság elé állítani. Azt is elmondta, hogy szerinte Assange kifejezetten gorombán bánt házigazdáival és arra utalt, hogy koszban élt. Egyszer lefilmezték, ahogy gördeszkázni próbált az épületben.

Ecuadorban vegyes a lépés megítélése: Moreno elnök korábbi szövetségese, Rafael Correa szerint a menedékjog megvonása „egy olyan bűntett, amit soha nem felejt el az emberiség” és az elnököt „az ecuadori és latin-amerikai történelem legnagyobb árulójának” nevezte.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

Dohányosokat kérdeztek, érdekes dologok derültek ki

A leszokási hajlandóságot nagyban befolyásolja, hogy mennyire érezzük távolinak a dohányzás negatív, illetve a leszokás pozitív következményeit – derül ki az ELTE PPK kutatóinak 1500 dohányost bevonó vizsgálatából.

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×