Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig
Volodimir Zelenszkij ukrán komikus színész és elnökjelölt társulatának lembergi fellépése előtt, 2019. február 8-án. Az elnökválasztás első fordulóját március 31-én tartják Ukrajnában.
Nyitókép: MTI/EPA/Pavlo Palamarcsuk

Ukrán nyelvtörvény: egyelőre hiába akar bármit az elnök

Egyelőre kivár az Európai Bizottság a múlt héten elfogadott ukrán nyelvtörvénnyel összefüggésben. Az orosz külügy viszont határozottan elítélte. A magyar szakértő ez év végéig nem számít arra, hogy módosítsák a jogszabályt.

A jogszabály a magánbeszélgetéseket és a vallási szertartásokat kivéve gyakorlatilag mindenhol kötelezővé teszi az ukrán nyelv használatát, az ukrán nyelv, illetve a szabályok megsértéséért pedig jogi felelősségre vonást, bírságot,

a nemzeti szimbólumok meggyalázása esetén pedig akár börtönbüntetést is kilátásba helyez.

A törvény hatálya kiterjed az állami vezetőkre és a képviselőkre, a bírákra és az ügyészekre, a jegybank alkalmazottaira, a katonatisztekre, a tanárokra és az államilag finanszírozott egészségügyi intézményekben dolgozó orvosokra.

Maja Kocijancic, az Európai Bizottság illetékes szóvivője, újságírói kérdésre válaszolva távolságtartóan kommentálta a jogszabályt.

"Megvárjuk a törvény végleges szövegének kihirdetését. Ezt követően elemezzük annak tartalmát.

Már többször is felszólították az ukrán hatóságokat arra, hogy nyújtsák be a törvény tervezetét a Velencei Bizottsághoz, várják meg annak álláspontját,

és csak ezt követően kerülhessen sor a hatályba lépésre. Jelenlegi szakaszban mindössze ennyit tudok mondani" - fogalmazott.

Ennél némileg határozottabb volt Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője.

"A lényegét tekintve

ez a gyakorlatilag kötelező teljes ukránosítás törvénye.

Rendelkezései jelentősen korlátozzák, sok esetben egyenesen megtiltják az orosz nyelv, a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát a társadalmi élet különböző szféráiban" - nyomatékosította.

Az orosz szóvivő szerint a törvény a nemzetközi jog több normája mellett ellentétes az ukrán alkotmánnyal is.

Parlamenti támogatás nélkül kell lavíroznia

Ackermann Sándor, Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója szerint hiába megengedőbb a húsvétvasárnap megválasztott új ukrán elnök akár a nyelvtörvénnyel összefüggésben is, ezt még Porosenko fogadtatta el a jelenlegi parlamenttel.

"Volodimir Zelenszkij új ukrán elnöknek úgy kell majd lavíroznia itt a politikai pártok, vagy kompromisszumot kötni a parlamenttel, hogy nincs mögötte erő a parlamentben. Ez lesz számára az igazi kihívás. És hát jól látjuk, a nyelvtörvény elfogadása nagyon jó példája ennek:

van egy nagy támogatottsággal megválasztott elnök, aki nyilatkozik valamit, hogy mit szeretne, a hatalom a parlament kezében van.

A következő hónapok érdekesek lesznek" - mondta el Ackermann Sándor.

A szakértő szerint a nyelvtörvény módosítása csak az október végi ukrán parlamenti választás után elképzelhető.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Donald Trump tetszésén múlik, hogy segíti-e egyáltalán Ukrajnát – szakértő a Starlink lassításának hátteréről

Egybehangzó beszámolók szerint kedden minden előzetes figyelmeztetés nélkül Elon Musk űripari cége, a SpaceX korlátozni kezdte a Starlink működését Ukrajna számára, ami komolyan csökkentette a hadsereg képességeit. És bár a legújabb híradások szerint a szolgáltatás már helyreállt az ukrán hadseregnél, a korlátozás komoly kérdéseket vetett fel. Somkuti Bálint hadtörténész, biztonságpolitikai szakértő a részletekről is beszélt az InfoRádióban.

Magyar Péter értékelte a csúcsot: „volt minden, vétófenyegetés, kiabálás” – de elégedett

Elégedettségét fejezte ki Magyar Péter miniszterelnök pénteken Brüsszelben, mert – a közösségi oldalán megosztott videóüzenete szerint – az uniós csúcstalálkozó két napja alatt „minden, a hazánk szempontjából fontos ügyben sikert értünk el”, minden fontos kérdésben győzött a magyar érdek.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Bejelzett a félelemindex, nagyon beütötték az amerikai tőzsdéket

Visszatértek a vevők az ázsiai tőzsdékre a csütörtöki technológiai eladási hullám után, újra emelkedtek a chipgyártók részvényei. A dél-koreai Kospi 3,3 százalékot emelkedett az előző napi közel 8 százalékos zuhanás után, a japán Nikkei 1,7 százalékot erősödött. A vártnál magasabb amerikai infláció és az erős fogyasztás miatt a befektetők arra számítanak, hogy jöhet az újabb Fed szigorítás, a figyelem az októberi kamatemelés helyett egyre inkább decemberre terelődik. Az európai kereskedésnek támaszt adott az ázsiai felpattanás, enyhe pluszban álltak meg a tőzsdék, köztük a BUX is. Indonézia kimaradt a javuló hangulatból, a jakartai tőzsde több mint 11 százalékot zuhant az MSCI által javasolt piaci átsorolás hírére. Az Egyesült Államokban viszont újra itt az AI- és chip-para, ami lerántotta az indexeket a kereskedésben, egyre aggasztóbbak a CDS-felárak, ami miatt már a félelemindex is bejelzett. Nap végére még az olajárak is kilőttek az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok eszkalálódásai miatt. Hasonló témákkal is foglalkozunk a Portfolio Investment Day konferenciánkon október 21-én. Jön az év egyik legnagyobb befektetési eseménye, ahol profi szakértők mondják el, mibe érdemes most befektetni. Regisztráció itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×