1969-ben lépett először ember a Holdra, és 1972-ben hagyták ott az amerikaiak a Holdat. Ennek - mint Horvai Ferenc űrkutató, csillagász az InfoRádióban rámutatott - rengeteg oka volt.

"Elsősorban az, hogy az emberek érdeklődési köréből eltűnt a Hold, akkor tört ki a vietnami válság. És ha valamilyen célt már sikerült elérni, annak a megismétlése már kevésbé érdekli az embereket" - sorolta Horvai Ferenc.

Annak idején az Apollo-program nagyon drága volt; a fejlesztések csúcsán a teljes amerikai szövetségi költségvetés 4,5 százalékát is elvitte. Donald Trump amerikai elnök azonban hivatalba lépését követően sietve egyértelműsítette, Amerikának ismét embert kell küldeni a Holdra, és egy bázist is létesítenie kell.

Őt megelőzően 1989-ben idősebb Bush elnök már meghirdette a Marsra lépés projektjét, ezt törölte el később Clinton elnök. Ezt követően az ifjabb Bush elnök 2004-ben egy ember részvételével végrehajtott egy Hold- és Mars-programot is bejelentett, ezt pedig Obama elnök törölte, helyére téve egy másik Mars-programot (Hold nélkül) és egy kisbolygó megközelítését. Ennek a helyén áll most Trump projektje, ami - Horvai szerint - nagyon hasonlít a 2004-ben meghirdetett programhoz.

"Lényege, hogy az emberek a Holdra szállnak le, és ezzel

párhuzamosan egy bázist építenének, ezt megelőzően pedig megépülne egy Hold körül keringő űrállomás, ami abban segítene, hogy a Hold különböző pontjain is leszállhasson ember.

A mostani bejelentés mindezt előrehozta 2028-ról 2024-re; egészen pontosan az első nő és a következő férfi léphet a bolygóra" - ismertette a részleteket Horvai Ferenc.

A sietségről szólva elmondta, a világhatalmak (USA, Kína, Oroszország) között új űrverseny alakult ki, amelyben "a miértek kérdései máshogy vannak feltéve".

Olyan technológiai fejlesztéseket vonz magával egy ilyen utazás, hogy gazdaságilag megéri - hangsúlyozta a szakember. "Sőt a kínaiak úgy kalkulálnak, hogy a Hold felszínén kitermelhető anyagok, amik szükségesek lehetnek egy későbbi lehetséges földi fúziós erőműbe, már önmagában megérnék a Hold-küldetést" - ecsetelte Horvai Ferenc.

A verseny ismét arról szól, hogy melyik ország küld ismét embert a Holdra - szögezte le az űrkutató, hozzátéve: bár korábban szó volt arról, hogy egy világszintű együttműködéssel Hold körüli pályára űrállomást építenek, de most úgy tűnik, hogy az amerikaiak egyedül nekirugaszkodnak.

A 2024-es céldátumnak több oka is lehet: egyrészt az amerikai választások, másrészt a Nemzetközi Űrállomást (ISS) fenntartó nemzetközi megállapodás is eddig tart. "Eddig mindenki úgy gondolta, hogy az ISS programját 2030-ig meghosszabbítják - lehet, hogy erre nem kerül sor" - illusztrálta a helyzet bizonytalanságát Horvai Ferenc.

Arról is beszélt, hogy a mostani alelnöki bejelentésben egyértelműen üzentek az amerikai űrkutatási hivatallal (a NASA-val) az SLS néven futó, nagyméretű óriásrakétáján együtt dolgozó rakétabeszállító cégeknek, hogy "ha nem tudják tartani az előírt időpontot, akkor szerződést bontanak velük és keresnek olyan cégeket (Space-X, Boeing), amelyek a rakétákat megvalósítják nekik".

Vagyis Donald Trumpnak az a fontos, hogy amerikai űrhajós amerikai rakétával hódítsa meg ismét a Holdat - bármelyik cég is gyártja ehhez a rakétákat.