Infostart.hu
eur:
385.06
usd:
331.81
bux:
122311.2
2026. január 16. péntek Gusztáv
Főként Szudánból és Csádból érkezett illegális bevándorlók tábora a párizsi Porte de la Villette felüljáró alatt 2019. január 11-én.
Nyitókép: Főként Szudánból és Csádból érkezett illegális bevándorlók tábora a párizsi Porte de la Villette felüljáró alatt 2019. január 11-én. MTI/AP/Francois Mori

Sajátos népszámlálás kezdődik Párizsban

A párizsi önkormányzat mintegy kétezer önkéntes segítségével csütörtök este második alkalommal is összeszámolja az utcán éjszakázó hajléktalanokat. A városháza szerint azért van szükség a "pillanatfelvételre", mert ezáltal ösztönözhetik az állam tevékenységét.

Az amerikai nagyvárosokhoz hasonlóan Párizsban először 2018. február 15-én számolta össze az utcán alvó hajléktalanokat a fővárosi önkormányzat háromszáz szakembere mintegy 1700 önkéntes segítségével. Akkor 3035 fedél nélküli embert találtak a francia fővárosban, 12 százalékuk nő volt.

Franciaországban a sürgősségi szállások biztosítása központi állami feladat, illetve a megyék hatáskörébe tartozik, a párizsi városháza az akcióval ezért elsősorban a kormányt kívánja ösztönözni a feladata ellátására.

A számlálásnak azonban politikai vonzata is van, miután a jelenleg a párizsi utcán éjszakázók jelentős része migráns.

Miután a France terre d'asile (FTDA) nevű civil szervezet összesítése szerint január elején 2230 ezer afgán, szudáni, eritreai és szomáliai migráns élt sátortáborokban a párizsi utcákon, a francia kormány januárban megkezdte a táborhelyek felszámolását és az emberek elhelyezését, aminek következtében Dominique Versini, szolidaritási kérdésekért felelős főpolgármester-helyettes szerint legalább ötszázzal csökkent az utcán alvók száma.

A prefektúra tájékoztatása szerint 1262 embert helyeztek el átmeneti szállásokon hat táborhely felszámolását követően, Párizs északi részén január 22-én, 24-én, 25-én, 29-én, 31-én és február 5-én.

Csütörtök este 10 órától önkéntesek, az önkormányzat, valamint a párizsi tömegközlekedési vállalat (RATP) munkatársai együtt járják végig az utcákat, metrómegállókat, parkokat, pályaudvarokat, játszótereket és a párizsi körgyűrű menti rejtet zugokat, hogy kiderüljön, pontosan hányan élnek szabadtéren. A kérdőíveken azt is rögzítik, hogy a hajléktalanok mióta fedél nélküliek és milyen ellátásban részesülnek.

"Az általános hangulat politikai okai miatt az állampolgárságra vagy a származási országra nem kérdezünk rá" - mondta sajtótájékoztatóján a párizsi városvezető. "Nekünk az a politikánk, hogy nincs különbség a hajléktalanok között" - tette hozzá.

A számlálás adatait február 14-én teszi közzé az önkormányzat.

A tavalyi tél óta Párizsban 21 500-ról 23 ezerre emelkedett a sürgősségi férőhelyek száma az átmeneti szállásokon, amelyekből hétezret az önkormányzat tart fent. Országos szinten a francia állam idén ötmilliárd euróval több pénzt biztosít segélymunkások foglalkoztatására és 150 ezer férőhelyet tart fent, ami 7300-zal több, mint 2018 telén.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×