eur:
411.18
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Emmanuel Macron francia államfő beszédet intéz a nemzethez a francia kabinet és a szakszervezeti vezetők együttes válságtanácskozása után a párizsi államfői rezidencián, az Elysée-palotában 2018. december 10-én, két nappal a kormány szociális és adópolitikája ellen tiltakozó sárgamellényes tüntetők negyedik országos tiltakozónapja után.
Nyitókép: MTI/EPA/Ludovic Marin

Macron elismerte felelősségét

Túlóradíjak eltörlése, év végi bónusz, és a dízeladó eltörlése – többek között ezeket ígérte meg hétfő esti beszédében Emmanuel Macron francia elnök, aki a sárgamellényesek tüntetése óta három hét után először szólalt meg nyilvánosan.

Történelmi pillanatnak nevezte Emmanuel Macron a mostani franciaországi helyzetet. Beszédében elismerte az utcai harag iránti felelősségét. Elítélte a tüntetések idején történt erőszakos cselekményeket, és ígéretet tett arra, hogy az elkövetőket meg fogják büntetni. Úgy vélte: a kormány talán nem reagált elég gyorsan a demonstrációkra, és hozzátette, ezért részben ő is felelős,

„Néha talán úgy tűnt, hogy nem is érdekel.

Megértem a haragot, ami a tüntetőket vezette, és jobban és hamarabb figyelni kellett volna azokra, akik kétségbeesésükben végül az utcákra vonultak”

– fogalmazott az elnök, hozzátéve: ennek a válságnak az előérzete miatt indult a 2017-es elnökválasztáson és indította el a reformprogramokat.

Emmanuel Macron jövő évtől komoly változásokat ígért. A minimálbér január 1-jétől 100 euróval emelkedik, a 2 ezer eurónál alacsonyabb összegű nyugdíjak után ezentúl nem kell járulékokat fizetni – jelentette ki.

A francia államfő üzent a nagyvállalatoknak is. Kijelentette: arra kéri a munkáltatókat, hogy minden munkavállalónak fizessenek év végi bónuszt, amely adó- és járulékmentes lesz. Ezért a héten találkozik a nagyvállalatok és bankok vezetőivel.

„Azt is szeretném, ha minden francia nagyvállalat ezentúl Franciaországban adózna”

– jegyezte meg.

A becslések szerint ezek a kiadások körülbelül 10 milliárd euróba kerülhetnek a költségvetésnek, így viszont nem biztos, hogy tartható a 2,8 -es hiánycél. Az Európai Bizottság már jelezte, hogy figyelik majd a bejelentett új kiadások költségvetési vonzatait.

A sárgamellényesek többsége a vidéki alsó középosztály rétegéhez tartozik, és igazságtalannak tartja a kormány szociális és adópolitikáját, amely ellen november 17-én kezdődtek országszerte tüntetések. A fővárosban és a nagyobb városokban a be nem jelentett megmozdulásokon a radikális tüntetők és a rendőrök között számos helyen történtek összecsapások, gépkocsikat borítottak és gyújtottak fel, üzleteket fosztogattak, több mint 1700-an kerültek őrizetbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×