Huszonhárommillióan követték hétfőn a francia államfő beszédét, amelyben Emmanuel Macron gyakorlatilag bocsánatot kért a franciáktól az elmúlt másfél évben tett, a franciákat többször kifejezetten sértő vagy megalázó kijelentései miatt, és egyben azonnali intézkedéseket is bejelentett.

Egy, a tizenhárom perces nyilatkozatot követően elvégzett és kedden közzétett felmérés szerint azonban

a franciák 59 százalékát az államfő nem győzte meg, 54 százalékuk szerint pedig a sárgamellényeseknek folytatniuk kell küzdelmüket.

Tény, hogy Macron bejelentései között több elem meglehetősen homályos volt. Azt mondta például, hogy a januártól száz euróval emelkedik a minimálbér, holott az ellenzék és több elemző szerint a dolgozók egy béren kívüli, úgynevezett "tevékenységi prémiumot" kapnak majd.

Ez az emelés amúgy szerepelt az államfő kampányígéretei között, de eredetileg négy évre elosztva. A bejelentés tehát ennek az ígéretnek az előrehozását jelenti, de valójában nem emeli meg a hivatalos minimálbért.

A sajtónak nyilatkozó sárgamellényesek előrelépésként értékelték a döntést, de szerintük a gesztus nem elegendő.

Hasonló az álláspontjuk a nyugdíjak kapcsán. Macron bejelentette, hogy a kisebb nyugdíjak után ezentúl nem kell járulékot fizetni, melynek mértékét amúgy ő maga emelte meg hatalomra kerülése után, de továbbra is él a nyugdíjak indexálásának a megszüntetése, melyről szintén ő határozott. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a nyugdíjak nem emelkednek automatikusan az inflációval, ami pedig évtizedekig gyakorlat volt Franciaországban, és amelynek megváltoztatását óriási igazságtalanságnak tartják az emberek.

A sárgamellényesek egy jelentős része, akik között rengeteg a nő és a nyugdíjas, a küzdelem folytatását tervezi, számos körforgalom közepén továbbra is őrlángok égnek. Mások szüneteltetnék a demonstrációkat, amelyek amúgy óriási károkat okoznak a gazdaságnak. Bruno Le Maire gazdasági miniszter szerint

akár a GDP 0,1 százaléka is rámehet.

A sárgamellényesek mozgalmával párhuzamosan a gimnazisták továbbra is az érettségi tervezett reformja, az ügyvédek a törvényszékek átszervezése ellen tiltakoznak, miközben a baloldali ellenzék bizalmatlansági indítványt terjesztett be a kormány ellen. Ez utóbbiról elvileg szerdán szavaz a parlament. És az ENSZ migrációs paktumának felháborodott fogadtatásáról akkor még nem is beszéltünk.