Infostart.hu
eur:
363.96
usd:
308.91
bux:
139850.58
2026. április 15. szerda Anasztázia, Tas
Párizs, 2018. március 16.Emmanuel Macron francia elnök fogadja Angela Merkel német kancellárt a párizsi államfői rezidencia, az Elysée-palota kapujában 2018. március 16-án. Új kormányának megalakulása óta ez Merkel első külföldi utazása. (MTI/EPA/Etienne Laurent)
Nyitókép: ETIENNE LAURENT

Kínosak a németeknek Macron ígéretei

A francia államfő egy héttel ezelőtt mondott tévébeszédében a minimálbér 100 eurós emelését jelentette be, és arra hívta fel a magáncégeket, hogy erejükhöz mérten adjanak fizetésemelést és év végi prémiumot a szerény fizetési kategóriába tartozó dolgozóiknak.

Olaf Scholz német pénzügyminiszter nem nyilatkozott ugyan a valutaegységet alkotó országokra vonatkozó előírások semmibevételéről, de az egyik legtekintélyesebb gazdaságkutató központ, a müncheni IFO Intézet igazgatója, Clemens Fuest elítélte Emmanuel Macron múlt hétfőn tett nagyvonalú engedményeit. Az elnök minimálbér emelésére tett ígérete aligha fogja tompítani a társadalmi feszültséget, mert - mint Clemens Fuest kifejtette -

Franciaországban a minimálbér már annyira magas, hogy a munkaadók - a komoly anyagi megterheléstől tartva - többször is meggondolják új alkalmazottak felvételét,

és ez igencsak korlátozza a pályakezdők elhelyezkedésének esélyeit.

Az IFO Intézet igazgatója szerint Franciaországban a 35 órás munkahét után a minimálbér máris csaknem eléri az 1500 eurót, amit most Emmanuel Macron bejelentése nyomán az állam még 100 euróval ki is fog egészíteni. Clemens Fuest kifogásolta azt is, hogy a havonta 3600 eurónál alacsonyabb fizetésből élő alkalmazottak már ez év végén adómentes prémiumban részesüljenek, ami - a német közgazdász szerint - számos kisvállalkozást a tönk szélére sodor, de legalábbis nehéz helyzetbe hoz. A munkavállalók számára kilátásba helyezett adókönnyítésnek több szempontból is van hátrányos vetülete, mert ezzel

Emmanuel Macron közvetve túlórázásra ösztönzi a dolgozókat,

egyúttal viszont csökkenti a felvételre váró állásnélküliek kilátásait, és ez halmozottan hátrányosan érinti az adóbevételeket.

Fuest bírálata megegyezik az Európai Bizottság kifogásaival, ugyanis Brüsszelben a valutaegységet alkotó országok kormányait ismételten az euró bevezetésekor előírt szabályok maradéktalan betartására szólították fel, de eddig lényegében csak az olasz, a belga, a portugál, a szlovén és a spanyol kormánnyal szemben hangzott el komolyabb fenyegetés, Párizs - noha korábban is évről évre túllépte az állami költségvetés hiányának felső határát rögzítő előírást - legfeljebb dorgálásban részesült.

Az erre magyarázatot váró tudósítóknak Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke röviden csak annyit mondott, hogy "mert Franciaországról van szó".

Alighanem ezzel áll összhangban, hogy Berlinben sem a pénzügyminiszter, hanem csupán a nemzetközi tekintéllyel rendelkező müncheni gazdaságkutató intézet igazgatója bírálta a francia elnök egy héttel ezelőtt tett engedményeit.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Magyar Péter: az államfő tájékoztatott, hogy engem fog felkérni miniszterelnöknek

Magyar Péter: az államfő tájékoztatott, hogy engem fog felkérni miniszterelnöknek

Magyar Péter mintegy 40 perces megbeszélést folytatott Sulyok Tamás köztársasági elnökkel a Sándor-palotában, majd nyilatkozott a sajtónak. Mint mondta, május 6-7-én ülhet össze az új Országgyűlés, az államfő felkérte őt a kormányalakításra, a technikai részletekről péntektől kezdődnek egyeztetések, amelyeken a Tisza Párt képviselői is részt vesznek. Újra távozásra szólította fel Sulyok Tamás államfőt, aki Magyar Péter szerint „sejtelmes választ adott, azt mondta, megfontolja”.

Elemző: legkorábban 2031-2032-ben lehet szó euróbevezetésről

Magyarország EU-tagsága óta már többször kopogtathatott volna az eurózóna ajtaján, de korábban politikai akarat nem volt, most pedig a feltételektől vagyunk távol, a politikai akaratról Magyar Péter hétfői nemzetközi sajtótájékoztatóján viszont nyilatkozott, először a költségvetés állapotát világítják át. Az időtávról és a bevezetés részleteiről az InfoRádió Beke Károlyt kérdezte.
inforadio
ARÉNA
2026.04.15. szerda, 18:00
Nyeste Orsolya az Erste vezető elemzője és Madár István a Portfolio vezető elemzője
Madár István a Portfolio vezető elemzője
Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Folyamatosan bombáz az izraeli légierő, Trump szerint lassan vége a háborúnak - Híreink a közel-keleti konfliktusról szerdán

Tegnap tárgyalt a két ország közti konfliktus rendezéséről Libanon és Izrael: lényegében közös nevezőre jutottak a Hezbollah eltávolításával kapcsolatosan, de tűzszünet nincs. Az izraeli légierő Dél-Libanont intenzíven bombázza. Az Irán körüli amerikai blokád elvileg betonstabil: a CENTCOM bejelentése szerint hat hajót fordítottak vissza. Donald Trump amerikai elnök közben rendkívül optimistán nyilatkozik az Iránnal való konfliktusról: újabb tárgyalások lesznek, elmondása szerint lényegében vége hamarosan a háborúnak. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború, konfliktus, békülés eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×