A merényleteknek hivatalosan 2753 áldozata volt New Yorkban, közülük azonban több mint ezer ember maradványait nem sikerült azonosítani.

A New York-i igazságügyi orvosszakértő 2001-ben a maradványok megőrzése mellett döntött, remélve, hogy a technológiai fejlődés idővel lehetővé teszi az áldozatok azonosítását, békét hozva a gyászoló családok számára.

Az elmúlt években végbement technológiai fejlődésnek hála 2013 óta öt áldozat maradványait sikerült azonosítani.

Összezúzzák a csontot

Új módszerük révén a kutatóknak a közelmúltban egy újabb áldozatot sikerült azonosítaniuk: a 26 éves Scott Michael Johnson pénzügyi szakemberként dolgozott a terrortámadások által ledöntött Világkereskedelmi Központ (WTC) ikertornyainak egyikében.

A hivatal bűnügyi laboratóriumát vezető Mark Desire és munkatársai azokat a csonttöredékeket vonták újabb elemzés alá, amelyeket már számos alkalommal megvizsgáltak, mindezidáig sikertelenül.

Desire szerint az úgynevezett World Trade Center Protocol elnevezésű eljárást Argentínában, Kanadában, a Dél-afrikai Köztársaságban és a világ egyéb részein történt vonat- és repülőgép-balesetek, valamint terrortámadások áldozatainak azonosítására is használják.

A szakemberek először megtisztítják a csontot, szétmorzsolják, vegyi anyagokat adnak hozzá, majd az inkubált mintából megpróbálnak DNS-t kivonni. Minél jobban sikerül összezúzni a csontot, annál nagyobb valószínűséggel sikerül DNS-t kinyerni a károsodott anyagból.

A szakemberek most egy újabb lépéssel egészítették ki az eljárást: folyékony nitrogénbe helyezik a csontot, amely ezáltal törékenyebbé válik, majd addig rázzák, amíg porrá zúzódik.