Infostart.hu
eur:
365.22
usd:
320.89
bux:
151546.93
2026. szeptember 25. péntek Eufrozina, Kende
Egy európai uniós és egy kínai zászló egymás mellett.
Nyitókép: Getty Images/Oleksii Liskonih

Árad a kínai áru Európába

Július 1-től új vámot vetnének ki az online rendelt és közvetlenül kiszállított árukra.

Nem fogják érdemben visszafogni az Európai Unió által tervezett új vámintézkedések az olcsó, főként kínai termékek beáramlását – írja a Portfolio.

Példátlan terhet rótt az e-kereskedelmi platformok, mint a Shein vagy a Temu robbanásszerű növekvése az elmúlt években az uniós vámhatóságokra. Évente több milliárd csomagot kellene ellenőrizniük biztonsági és vámfizetési szempontból. 2025-ben egész pontosan 5,8 milliárd darab alacsony értékű csomag érkezett az EU-ba. Ez több mint négyszerese a 2022-es volumennek, 2024-hez képest pedig 20 százalékos növekedést jelent – olvasható a cikkben.

A küldemények mintegy 90 százaléka Kínából származik

– emelik ki. Különösen érintett Belgium, ahova tavaly 1,4 milliárd csomag érkezett. Ez az összes uniós import közel egynegyede.

Az EU egyik fő válaszlépése a „de minimis” kategória eltörlése, amely jelenleg lehetővé teszi, hogy a 150 euró alatti értékű áruk vámmentesen érkezzenek az Unióba. A Financial Times által megkérdezett szakértők szerint viszont ennek hatása korlátozott lesz. Ugyan könnyíthet a vámkezelési folyamatokon, de az importteher várhatóan 5 százalék alatti árnövekedése önmagában nem lesz elég jelentős ahhoz, hogy visszafogja a keresletet.

Így egy plusz díjat is bevezetnek, amely terméktípusonként számolódik. Július 1-től az EU egységesen 3 eurós vámot vet ki online rendelt, közvetlenül kiszállított árukra terméktípusonként. Így például három póló, egy pár zokni és egy játék esetén összesen 9 euró vámot kell fizetni. Mint a cikkben olvasható, novembertől további 2 eurós kezelési díjat vezetnek be csomagonként.

Hozzáteszik, a intézkedés célja, hogy javítsa az európai gyártók versenyhelyzetét, különösen azokkal az importtermékekkel szemben, amelyek gyakran alacsonyabb szabályozási követelményekkel, és alacsonyabb költségszintek mellett készülnek. Emellett fogyasztóvédelmi szempontok is megjelennek. Mindemellett gyakori probléma az is, hogy a küldeményeket alulértékelik, vagy hamis származási országot tüntetnek fel rajtuk.

A termékek közel egyharmadáról az is kiderül, hogy nem biztonságos, vagy hamisított, illetve nem az, amit a vámnyilatkozatban megjelöltek

– emelik ki a cikkben.

Egyes importőrök elkerülhetik a 3 eurós díjat, ha részletesebb vámnyilatkozatot töltenek ki, azonban ez az amúgy is kapacitáshiánnyal küszködő ellenőrzési rendszerek számára még nagyobb terhelést jelent. Sok termékkategória, így a könyvek, a gyógyszerek vagy a szoftverek eleve nem generálnak vámbevételt, ennélfogva az intézkedések bevételi hatása is kérdéses. Az Európai Bizottság jelenleg is dolgozik a szabályok finomításán – írja a Portfolio.

Címlapról ajánljuk

Pogátsa Zoltán: emelkedik a világ országainak eladósodottsága, de nem ez az igazi baj

A Nemzetközi Valutaalap jelentése szerint a globális bruttó államadósság 2025-ben már a világ GDP-jének csaknem 94 százalékára emelkedett, és a jelenlegi folyamatok fennmaradása esetén 2029-re eléri a globális GDP 100 százalékát. A szervezet szerint a kormányok továbbra is túl lassan mérséklik a költségvetési hiányokat, miközben a magas kamatok és a közel-keleti konfliktusok tovább növelik a kockázatokat. A globális gazdasági folyamatokról és a magyar államadósság helyzetéről Pogátsa Zoltán közgazdász beszélt az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.09.25. péntek, 18:00
Flamm László
külpolitikai és skandináv térségi szakértő
Orosz támadástól retteg Nyugat-Európa, északi offenzíva kezdődött - Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

Orosz támadástól retteg Nyugat-Európa, északi offenzíva kezdődött - Híreink az orosz-ukrán háborúról pénteken

A CIA több nyugat-európai országot is figyelmeztetett arra, hogy Oroszország kereskedelmi hajókról drónokat indíthat a területük ellen, főleg a mediterrán országok vannak veszélyben. Észak-Ukrajnában az orosz hadsereg nagyobb offenzívát indított: Harkiv megyében több falu is orosz kézre került pár nap alatt. Közben az ENSZ-közgyűlés margóján a vezetők kétoldalú egyeztetések keretein belül részleges tűzszünetről tárgyaltak, de előrelépés nem történt a kérdésben. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború pénteki eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×