Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 17. szombat Antal, Antónia
Teherán, 2018. május 8.Az iráni elnök sajtóhivatalának felvételén Haszan Róháni iráni elnök beszédet mond Teheránban 2018. május 8-án, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomegyezményből, és elrendelte az Irán elleni szankciók visszaállítását. Róháni az állami televízióban közvetített beszédében közölte, hogy Irán tartja magát az atomprogramjáról kötött egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a többhatalmi szerződést aláíró többi országgal. (MTI/EPA/Iráni elnök sajtóhivatala)
Nyitókép: -------------------

Milyen következményei lehetnek az iráni szerződés felbontásának?

Ugrósdy Márton amerikaszakértő szerint Donald Trumpnak minden lehetősége megvolt arra, hogy egy tollvonással felbontsa az Iráni megállapodást. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője úgy véli, nem jelent biztonságpolitikai kockázatot az amerikai elnök intézkedése.

Ugrósdy Márton azon csodálkozik, hogy Donald Trump eddig várt az iráni atomszerződésből való kilépéssel. A Külügyi- és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese az InfoRádiónak elmondta: az amerikai jogrendszerbe nem klasszikus nemzetközi szerződésként került be a megállapodás, Barack Obama pusztán elnöki rendeletben döntött a csatlakozásról.

„Donald Trumpnak minden lehetősége megvolt arra, hogy ezt egy tollvonással visszavonja”

– emelte ki.

Az amerikaszakértő szerint a republikánusok támogatják az elnök lépését, az országos ellenzék – mint Trump más döntéseit, ezt is – ellenezni fogja. Ugrósdy Márton úgy látja, a kérdés inkább az, hogy az intézkedés azokra a gazdasági folyamatokra, amelyek Irán és Európa között megindultak, milyen hatással lesz.

„Teheránnak el kell döntenie azt, hogy miként értelmezi az Amerikai Egyesült Államok lépését. Nagyon nehéz megállapítani, hogy Teherán mit fog csinálni, tekintettel arra, hogy a nyilatkozatok kettősek” – mondta az InfoRádiónak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője. Irán jelezte, hogy amennyiben többen is kilépnek az egyezményből, tehát megszűnik a megállapodás, az ország újraindítja az atomprogramot. Egyes iráni politikusok azt mondták, ha a többi állam nem tesz ilyen lépést, úgy tekintik, hogy a szerződés fennáll, és csupán Amerika különintézkedéséről van szó.

A szakértő megjegyezte, hogy a szakértők jelentős része úgy gondolja, ez utóbbi nem működhet, ugyanis

az Egyesült Államok nélkül nukleáris ügyekben nem szoktak működőképes megállapodások születni.

Tálas Péter szerint az is kérdés, hogy mi lesz a lépés tényleges következménye Amerika részéről. „Benne van a szerződésben, hogy felmondás után egy féléves tárgyalási szakasz van” – hívta fel a figyelmet a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője, aki úgy véli, ez idő alatt nagyon sok minden változhat. A kimenetel azért is kérdéses, mivel Irán az elmúlt időszakban nagyon erős játékos és szereplő lett a Közel-Keleten – tette hozzá.

„Irak, Szíria, Libanon politikailag is Teherán befolyása alá került” – hangsúlyozta a szakértő. „Az orosz-iráni-török koalíciónak sikerült hatalmon tartania Aszadot” – utalt a legutóbbi szíriai választásra.

„Erős az iráni befolyás, és azt gondolom, hogy ez sok mindenkit megfontolásra kényszeríthet, még akkor is, ha egyébként Trump és Izrael nagyon harcias kijelentéseket tesznek”

– fogalmazott Tálas Péter.

Biztonságpolitikai szempontból a szakértő szerint nem jelent kockázatot az amerikai lépés, a helyzet akkor változna, ha Irán visszatérne az atomprogramhoz. „Semmiféleképpen nem mondanám azt, hogy az erőviszonyok, vagy egyáltalán a status quo változott volna” – fogalmazott. Amennyiben azonban a megállapodás teljesen felszakad, akkor Iránnak egy éven belül lesz atomfegyvere – tette hozzá Tálas Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

100 éves a Micimackó: bekerült egy kiskutya is a sztoriba

Alan Alexander Milne angol író olyan mesevilágot teremtett az 1926-ban megjelent Micimackó című könyve által, amely még ma is meghatározó a gyermekirodalomban. „Mici” egyébként nem más, mint Karinthy Frigyes testvére, Emília, aki a nyersfordítást végezte – ez is elhangzott a beszélgetésünkben Lovász Andreával, a Móra Kiadó főszerkesztőjével.

Orbán Viktor Miskolcon „egy hosszú szerelmi történetről” beszélt, bejelentést tett a tanárbérről

A digitális polgári körök rendezvényén a közönség kérdéseire válaszolt a pártelnök-miniszterelnök, a Tisza Pártot és a DK-t a háborúfenntartók közé igyekvő pártoknak nevezte, a városiakat pedig kérte, döntsék el, hogy egy nagy ipari beruházást szeretnének, vagy több kisebbet, ezután áll rendelkezésre. Bejelentette, hamarosan 900 ezer forint lesz az átlagos tanárbér, a Benes-dekrétumok miatt joghátrányt szenvedők pedig segítséget kapnak.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Borús kilátásokkal indul 2026 a hazai napelemek számára

Európa nagy részén a szokásosnál felhősebb idő, ezáltal a sokéves átlagnál kisebb besugárzási értékek valószínűsíthetőek 2026 első hónapjaiban - derül ki egy új elemzésből, amely műholdas adatokat és mesterséges intelligencia/gépi tanulási algoritmusokat használva modellezte az első fél évben világszerte várható napenergia-termelési körülményeket. A legnagyobb negatív anomália Kelet-Európában és az északi országokban várható, ahol helyenként akár 10%-kal is kisebb lehet a besugárzás, mint a sokéves átlag. Miután elsősorban a besugárzás határozza meg, hogy mennyi áramot termelnek a naperőművek, így kiemelt jelentősége van a napenergia-termelés arányát tekintve 2024-ben világelső Magyarország energiaellátása szempontjából is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×