eur:
411.24
usd:
392.65
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Teherán, 2018. május 8.Az iráni elnök sajtóhivatalának felvételén Haszan Róháni iráni elnök beszédet mond Teheránban 2018. május 8-án, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomegyezményből, és elrendelte az Irán elleni szankciók visszaállítását. Róháni az állami televízióban közvetített beszédében közölte, hogy Irán tartja magát az atomprogramjáról kötött egyezményben foglaltakhoz, és kész folytatni a munkát a többhatalmi szerződést aláíró többi országgal. (MTI/EPA/Iráni elnök sajtóhivatala)
Nyitókép: -------------------

Milyen következményei lehetnek az iráni szerződés felbontásának?

Ugrósdy Márton amerikaszakértő szerint Donald Trumpnak minden lehetősége megvolt arra, hogy egy tollvonással felbontsa az Iráni megállapodást. Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője úgy véli, nem jelent biztonságpolitikai kockázatot az amerikai elnök intézkedése.

Ugrósdy Márton azon csodálkozik, hogy Donald Trump eddig várt az iráni atomszerződésből való kilépéssel. A Külügyi- és Külgazdasági Intézet stratégiai igazgatóhelyettese az InfoRádiónak elmondta: az amerikai jogrendszerbe nem klasszikus nemzetközi szerződésként került be a megállapodás, Barack Obama pusztán elnöki rendeletben döntött a csatlakozásról.

„Donald Trumpnak minden lehetősége megvolt arra, hogy ezt egy tollvonással visszavonja”

– emelte ki.

Az amerikaszakértő szerint a republikánusok támogatják az elnök lépését, az országos ellenzék – mint Trump más döntéseit, ezt is – ellenezni fogja. Ugrósdy Márton úgy látja, a kérdés inkább az, hogy az intézkedés azokra a gazdasági folyamatokra, amelyek Irán és Európa között megindultak, milyen hatással lesz.

„Teheránnak el kell döntenie azt, hogy miként értelmezi az Amerikai Egyesült Államok lépését. Nagyon nehéz megállapítani, hogy Teherán mit fog csinálni, tekintettel arra, hogy a nyilatkozatok kettősek” – mondta az InfoRádiónak Tálas Péter, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának vezetője. Irán jelezte, hogy amennyiben többen is kilépnek az egyezményből, tehát megszűnik a megállapodás, az ország újraindítja az atomprogramot. Egyes iráni politikusok azt mondták, ha a többi állam nem tesz ilyen lépést, úgy tekintik, hogy a szerződés fennáll, és csupán Amerika különintézkedéséről van szó.

A szakértő megjegyezte, hogy a szakértők jelentős része úgy gondolja, ez utóbbi nem működhet, ugyanis

az Egyesült Államok nélkül nukleáris ügyekben nem szoktak működőképes megállapodások születni.

Tálas Péter szerint az is kérdés, hogy mi lesz a lépés tényleges következménye Amerika részéről. „Benne van a szerződésben, hogy felmondás után egy féléves tárgyalási szakasz van” – hívta fel a figyelmet a Stratégiai Védelmi Kutatóközpont vezetője, aki úgy véli, ez idő alatt nagyon sok minden változhat. A kimenetel azért is kérdéses, mivel Irán az elmúlt időszakban nagyon erős játékos és szereplő lett a Közel-Keleten – tette hozzá.

„Irak, Szíria, Libanon politikailag is Teherán befolyása alá került” – hangsúlyozta a szakértő. „Az orosz-iráni-török koalíciónak sikerült hatalmon tartania Aszadot” – utalt a legutóbbi szíriai választásra.

„Erős az iráni befolyás, és azt gondolom, hogy ez sok mindenkit megfontolásra kényszeríthet, még akkor is, ha egyébként Trump és Izrael nagyon harcias kijelentéseket tesznek”

– fogalmazott Tálas Péter.

Biztonságpolitikai szempontból a szakértő szerint nem jelent kockázatot az amerikai lépés, a helyzet akkor változna, ha Irán visszatérne az atomprogramhoz. „Semmiféleképpen nem mondanám azt, hogy az erőviszonyok, vagy egyáltalán a status quo változott volna” – fogalmazott. Amennyiben azonban a megállapodás teljesen felszakad, akkor Iránnak egy éven belül lesz atomfegyvere – tette hozzá Tálas Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×