Infostart.hu
eur:
384.97
usd:
331.89
bux:
122311.2
2026. január 18. vasárnap Piroska
Brüsszel, 2018. március 23.Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke sajtóértekezletet tart az Európai Unió tagállamai kétnapos állam- és kormányfői csúcstalálkozójának második napi ülése után Brüsszelben 2018. március 23-án. (MTI/EPA/Julien Warnand)
Nyitókép: JULIEN WARNAND

Tusk: jönnek az uniós országok lépései Moszkva ellen

Napokon belül több tagország is további intézkedéseket fogadhat el Oroszországgal szemben Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után.

Az ülést lezáró sajtótájékoztatón Tusk arról számolt be, hogy akár már hétfőn újabb lépéseket jelenthetnek be bizonyos tagállamok. Azt nem tudta megmondani, hogy hány ország fontolgat további intézkedéseket, mindössze annyit közölt, hogy "egynél több, de nem az összes".

Arra a kérdésre, hogy EU-szinten várhatóak-e más lépések a moszkvai uniós nagykövet konzultációra való visszahívásán kívül, azt válaszolta, hogy "túl korai lenne erről beszélni", a vizsgálatok lezárulta után, remélhetőleg

áprilisban már többet tudnak majd mondani.

A tanács elnöke örömét fejezte ki amiatt, hogy a bennmaradó tagországok vezetői a brit uniós kilépés dacára is egységes és feltétlen támogatásukról biztosították az Egyesült Királyságot. Rámutatott: a tagállamoknak nagyon különbözőek az álláspontjai, az érdekei, a hagyományai, ezért is hatalmas eredmény a közös front megőrzése.

Egyeztetések Törökországgal

A jövő heti EU-Törökország csúcsértekezletről szólva kiemelte: tisztában van vele, hogy nem lesz egyszerű a találkozó, nehéz ügyekben kellene egyetértésre jutni: például a szíriai beavatkozást illetően, vagy abban, hogy török hadihajók próbafúrásokat akadályoztak meg Ciprus közelében, de "meg kell találni a módját, hogy nyíltan beszéljünk egymással és együttműködjünk a közös érdekek mentén".

Védővámok és határidő

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke mindenekelőtt az importált acélra és alumíniumra kivetett amerikai védővámokról beszélt, és úgy vélekedett, hogy nem reális az Egyesült Államok által megszabott május 1-i határidő, amíg az Európai Unió ideiglenes mentességet kapott.

Mint mondta, nem valószínű, hogy eddig le tudják zárni a következő napokban kezdődő vámtárgyalásokat, mivel nagyon összetett kérdésekre kell megoldást találniuk.

Ugyanakkor üdvözölte, hogy

az Egyesült Államok "egységes kereskedelmi entitásként" ismerte el az Európai Uniót, és nem próbálta megosztani a tagállamokat.

Hozzátette, a brüsszeli testület célja, hogy Washington állandó mentességet biztosítson az EU országai számára a Donald Trump elnök által bejelentett importvámok hatálya alól a régóta fennálló biztonsági és kereskedelmi partnerségre való tekintettel.

Junckert emellett megkérdezték állítólagos csütörtöki kijelentéséről is, miszerint amennyiben korábbi kabinetfőnökének, a sokak szerint átláthatatlan körülmények között kinevezett Martin Selmayrnek le kell mondania a bizottságban betöltött új, főtitkári tisztségéről, akkor ő maga is távozni fog. Erre azt válaszolta: "Selmayr úr nem fog lemondani, mivel én vagyok az egyetlen, aki lemondásra kérheti fel".

Címlapról ajánljuk
Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Saját mobilja van egyre több óvodásnak, tiktokozik a gyerekek háromnegyede – a magyar valóság számokban

Egyre több óvodás gyermeknek van saját telefonja, a gyermekek 7 százaléka pedig már 4–6 évesen mobilhasználó – derült ki az NMHH reprezentatív kutatásából, amelyet 2 ezer szülő és 2 ezer 7 és 16 év közötti gyermek megkérdezésével végeztek el. A felmérés rámutat arra is, hogy a gyerekek szabadidejük egyre nagyobb részét töltik digitális platformokon, a szülők egyre passzívabbak, a mesterséges intelligenciának pedig mindenki jobban hisz a kelleténél.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Ursula von der Leyen csodafegyverének szánták, de könnyen egy mindent elnyelő pénztemetővé válhat

Az Európai Bizottság még nyáron mutatta be a strukturális átalakítással megtervezett 2028–2034 közötti uniós forráselosztást szabályozó költségvetési javaslatát. A többéves pénzügyi keretet (MFF) elsősorban eddig a közös agrárpolitika és a kohéziós pénzek átcsomagolása miatt kritizálták, azonban most körbejárták az EU lemaradását megoldani igyekvő új Versenyképességi Alap rendszerét is, és az Európai Számvevőszék szerint több hiányosság is felmerült. Bár ezek az aggályok érthetők egy felülvizsgáló szerv szemszögéből, a reálpolitika szempontjából nem csoda, hogy az EB egyre több „rugalmasságot” hagy tervezeteiben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×