eur:
392.88
usd:
366.58
bux:
66129.26
2024. április 25. csütörtök Márk

A csehek cáfolják az orosz vádat

Csehországból is származhatott a Novicsok nevű idegméreg, amellyel néhány napja az angliai Salisburyban megpróbálták meggyilkolni Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynököt és lányát, Julija Szkripalt - közölte szombaton az orosz külügyminisztérium szóvivője. A cseh védelmi és külügyminiszter miniszter egyaránt visszautasította, hogy országukból szerezhették be az elkövetők a mérget.

A Novicsok nevű mérgező anyag a legnagyobb valószínűséggel Csehországból, Szlovákiából, Nagy-Britanniából vagy Svédországból származik - jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérikum szóvivője szombaton a Rosszija 24 nevű orosz hírtelevízióban. Megjegyezte, hogy származási országként az Egyesült Államok is szóba jöhet.

Zaharova kijelentette: sem a Szovjetunióban, sem később Oroszországban nem fejlesztettek ki olyan anyagot, amelynek a neve Novicsok volt. A szóvivő nyilatkozata ellentmond a korábbi orosz és nyugati sajtóértesüléseknek.

Martin Stropnicky cseh külügyminiszter az orosz szóvivő nyilatkozatára reagálva közölte: elutasítják a Novicsok a Novicsok eredetéről megjelent állításokat, mert ezeket semmivel sem lehet bizonyítani. Stropnicky szerint "szokványos manipulációról" van szó minden bizonyíték nélkül.

Karla Slechtová, a cseh védelmi tárca vezetője pedig azt hangsúlyozta, hogy Csehország betartja a vegyi fegyverek gyártásáról és terjesztéséről szóló nemzetközi megállapodásokat. "A vád abszurd. Határozottan elutasítom. A 90-es évek elején aláírtuk, és azóta is betartjuk a vonatkozó nemzetközi megállapodásokat" - írta a Twitteren megjelent reagálásában Slechtová.

A BBC orosz hírszolgálata Vil Mirzajanovnak, a jelenleg az Egyesült Államokban élő orosz vegyésznek egy, a Moszkovszkije Novosztyi című lapban 1992-ben megjelent cikkére hivatkozva állította, hogy a Novicsokot még a Szovjetunióban fejlesztették ki. Mirzajanov a kilencvenes évek elején emigrált Oroszországból és az Egyesült Államokban telepedett le. A Interfax szerint az amerikaiak a kilencvenes évek elején orosz vegyi szakértőket vittek ki az Egyesült Államokba, akik ezen a téren "elértek bizonyos eredményeket".

Szergej Szkripal, aki ellen március elején a Novicsokot nevű idegmérget felhasználták, egykor az orosz katonai hírszerzés ezredese és a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt. Szkripalt, akit 2004-ben vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB), hazaárulás címén 13 évi szabadságvesztésre ítélték. 2010-ben egy kémcsere keretében Oroszország átadta őt az Egyesült Államoknak. A volt hírszerző még abban az évben Nagy-Britanniában kapott menedéket és ott telepedett le.

A mérgezési ügyből súlyos brit-orosz diplomácia vita lett, London 23 orosz diplomatát utasított ki, illetve további oroszellenes intézkedéseket foganatosított. Moszkva hasonló lépésekkel válaszolt.

Címlapról ajánljuk
Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

Okok, amelyek a magasba emelték, aztán a földhöz csapták Szoboszlai Dominik Liverpoolját

A Liverpool – különösen fájó ez a Vörösök híveinek – éppen a városi rivális Everton elleni vereséggel, szerdán szinte minden esélyét elveszítette a győzelemre az Arsenallal és a Manchester Cityvel vívott hármas harcban. Az Ágyúsok előnye három pont négy fordulóval a zárás előtt, ami a jobb gólkülönbség miatt valójában négy. A City két mérkőzéssel kevesebbet játszott náluk, de a vesztett pontokat tekintve az előnye öt pont Szoboszlai Dominik csapatával szemben.

Döntött a kormány: három kérdésben is módosítják az alaptörvényt

Megszűnik az igazságügyi miniszteri ellenjegyzés a kegyelmi ügyekben, viszont kiskorúkat érintő ügyekben nem lehet majd kegyelmet adni – jelentette be a Kormányinfón Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Két további kérdésben is módosul az alaptörvény. Május 8-én Budapestre látogat a kínai elnök.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.25. csütörtök, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Ha Ukrajna élni akar, harcolnia kell – De mire lesz elég az amerikai segélycsomag?

Több hónap huzavona után az Egyesült Államok törvényhozása megszavazta, Joe Biden elnök pedig mára virradóra aláírta azt a törvényt, amely az eddigi legnagyobb, összesen 61 milliárd dolláros katonai segélycsomagot biztosítja Ukrajna számára. A támogatás mérete példa nélküli, az viszont nagy kérdés, hogy mire lesz elég. Képesek lehetnek-e az ukránok visszafoglalni az oroszok által megszállt területeket, vagy csupán a védelmi képességeik lesznek erősebbek? Kell-e tartani eszkalációtól az új fegyverek miatt, és mi lehet Oroszország jelenlegi, valós célja a háborúban? Továbbá milyen keretben érdemes értelmezni az eseményeket, tényleg a Nyugat sorsa dőlhet el Kelet-Ukrajnában vagy csupán szláv belharcról van szó? Egyebek mellett ezekről a témákról kérdeztük Kaiser Ferencet, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének docensét az Ukrajnának megszavazott amerikai katonai segély apropóján.

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. április 25. 17:02
×
×
×
×