Azt elfogadta az EP szerdán, hogy a Brexitet követően 751-ről 705-re csökkenjen a képviselők száma.

Egy részét szétosztják

Az uniós parlament sajtószolgálata úgy tájékoztatott, hogy az elfogadott szöveg szerint a Brexitet követően a 73 brit mandátumból 46 tartalékba kerülne egy esetleges EU bővítés esetére. A maradék huszonhét képviselői helyet 14 tagállam között osztanák szét.

Az állásfoglalás kiemeli, hogy a változásokra csak akkor van szükség, ha az Egyesült Királyság valóban kilép az EU-ból.

A tájékoztatás szerint az egyenlőtlenségek kiegyenlítése érdekében Franciaország és Spanyolország 5-5, Olaszország és Hollandia 3-3, Írország 2, valamint Lengyelország, Románia, Svédország, Ausztria, Dánia, Szlovákia, Horvátország, Finnország és Észtország 1-1 további mandátumot kapna.

A többi uniós tagállam, köztük Magyarország mandátumainak száma nem változna a jelenlegihez képest.

Nem lesz nemzetek feletti lista

A képviselők ugyanakkor leszavazta az EP alkotmányügyi bizottsága javaslatát, hogy a képviselők egy része egyetlen közös európai választókerületből jusson be az uniós parlamentbe. A javaslat szerint az új uniós választási jogszabály elfogadása esetén a Brexittel felszabaduló 73 helyből fennmaradó 46 esetében 27 EP-képviselőt egy uniós választókerület kialakításával, páneurópai listák alapján választanának meg. Az e listákról megválasztott európai parlamenti képviselők számának meg kell egyeznie az uniós országok számával (amely Nagy-Britannia kiválása után 27 lesz, amíg nem csatlakozik újabb tagállam). Az így szerzett mandátumokat olyan képviselőknek adnák, akik magát "az Európai Uniót képviselik".

Az EP jogalkotási javaslatát ezután az Európai Tanács tárgyalja majd - ahol az állam-, illetve kormányfőknek egyhangú döntést kell hoznia -, majd az EP ismét jóváhagyja és a tagállami parlamentek ratifikálnak.

Mikor lehet a választás Magyarországon?

Az Európai Parlament házbizottságaként működő, úgynevezett Elnökök Értekezlete január közepén tett javaslatot arra, hogy az Európai Parlament tagjainak következő választását 2019. május 23. és 26. között tartsák. A dátumok véglegesítéséhez a tagállamok kormányaiból álló tanács beleegyezése is szükséges.

Az EP tagjait 1979 óta választják közvetlenül. Az európai uniós polgárok ötévente határoznak arról, ki képviselje őket az Európai Parlamentben, az EU egyetlen közvetlenül választott intézményében. A választást a tanács hozzájárulásával kijelölt időpontok között bonyolítják le az Európai Unió tagállamaiban, az egyes országok azonban szabadon dönthettek arról, hogy ezen belül melyik napon.

Az EP magyar képviselőinek megválasztásának időpontját a meghatározott időkereten belül a köztársasági elnök írja ki. Mivel a törvény szerint Magyarországon csak vasárnap lehet választást tartani, így az Elnökök Értekezletének javaslata alapján jövő év május 26-án lenne a magyarországi választás.

Magyar reakciók

Schöpflin György, a Fidesz európai parlamenti képviselője közleményében hangsúlyozta, a páneurópai, más néven transznacionális lista egy rossz irányú folyamat első állomása lenne.

"A nemzetek feletti lista azon a feltételezésen alapul, hogy valahol, valamerre létezik egy európai démosz, ami csak arra vár, hogy valaki képviselje. E lista pedig éppen erre hivatott. Ám ez egy tévedés. Nincs európai démosz, és hiba az ellenkezőjét állítani" - hangsúlyozta.

Véleménye szerint nem növelné hírnevét az EP-nek, ha 27 "szabadon lebegő", nem elszámoltatható képviselője lenne politikai hatalommal, de felelősség nélkül - húzta alá a néppárti politikus.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő közleményében hangoztatott véleménye szerint egy páneurópai lista felállítása erősítené az EP-választás európai jellegét, miközben egyértelmű üzenetet küldene a nacionalista, euroszkeptikus erőknek: "Európa erős és ellenáll a populizmusnak".

"Egy erős fiatal kvóta felállításával képviselőket kapna egy olyan réteg, amelyről mindenki beszél, mindenki meg akar menteni, ugyanakkor általánosságban elmondható, hogy a törvényhozás szintjén alulreprezentált" - fogalmazott a szocialista politikus.