Infostart.hu
eur:
366.6
usd:
327.51
bux:
0
2026. október 23. péntek Gyöngyi

Az Egyesült Államok szerint a kubai kormány tudja, ki a felelős az akusztikus támadásért

Az amerikai kormány vizsgálóbizottságot állít fel diplomatái kubai megbetegedései ügyében - jelentették be Washingtonban a keddi szenátusi meghallgatás után.

A szenátus külügyi bizottsága először tartott meghallgatást a tavaly és tavalyelőtt Kubában történt rejtélyes megbetegedések ügyében. A Havannában szolgálatot teljesítő amerikai diplomatákon, munkatársaikon és családtagjaikon megmagyarázhatatlan tünetek jelentkeztek: kognitív zavarokkal, halláskárosodással, alkalmi süketséggel, alvási zavarokkal küszködve tértek vissza az Egyesült Államokba.

Az orvosi vizsgálatok - amelyeknek részleteit orvosi titoktartásra és személyi jogokra hivatkozva a külügyminisztérium nem hozza nyilvánosságra - "akusztikus támadásokról" tettek említést, vagyis azt valószínűsítették, hogy az amerikaiakat valamiféle - nem azonosított, de kártékony - hanghatásnak tették ki. Washington ugyan nem vádolta meg közvetlenül Havannát, de többször is leszögezte, hogy a kubai hatóságok feladata a területén szolgálatot teljesítő külföldi diplomaták biztonságának és épségének védelme.

A vizsgálódásokba bekapcsolódó Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) sem tudta bizonyossággal megállapítani a megbetegedések okait.

A keddi szenátusi meghallgatáson a külügyminisztérium orvosi karának vezetője, Charles Rosenfarb leszögezte: a betegségek súlyossága és a szimptómák különbözősége ellenére is minden arra utal, hogy a megbetegedett diplomaták és családtagjaik agyi traumákat szenvedtek el, és egyelőre nem világos még, hogy vannak-e köztük olyanok, akik tartós vagy visszafordíthatatlan egészségkárosodást szenvedtek el.

A külügyminisztérium munkatársai kitartottak amellett, hogy minden jel szerint mégis csak "akusztikus támadásokról" van szó. "Ami ezekkel az emberekkel történt, azt egy kifinomult műszaki megoldással idézték elő, őszintén szólva olyan kifinomult technológiával, amelyet nem is értünk" - fogalmazott a szenátusi meghallgatáson Marco Rubio floridai szenátor, a külügyi bizottság tagja. Rubio egyébként maga is kubai gyökerű.

Marco Rubio mellett a külügyminisztérium tisztségviselői is azt hangoztatták: Havanna nem csinálhat úgy, mintha nem venne tudomást arról, ki követhette el ezeket a "támadásokat". Rubio szenátor a meghallgatás utáni sajtóértekezleten azt mondta újságíróknak, hogy a kubai kormány ugyan tudja, ki az elkövető, de nem mondja meg.

A rejtélyes megbetegedések ügye miatt Washington 2017-ben jelentős mértékben csökkentette Havannában dolgozó diplomatái számát, az Egyesült Államokból pedig kiutasított 17 kubai diplomatát. Rex Tillerson, az amerikai diplomácia vezetője kedden reggel, a szenátusi meghallgatás előtt az AP amerikai hírügynökségnek kijelentette: Washington egyelőre nem kívánja teljes létszámmal működtetni a havannai amerikai diplomáciai képviseletet.

Címlapról ajánljuk
A Margit hídnál tart a Zászlómenet – percről percre az október 23-i eseményekről

A Margit hídnál tart a Zászlómenet – percről percre az október 23-i eseményekről

Országszerte megemlékeznek ma az 1956-os forradalomról és szabadságharcról; a 70. évforduló alkalmából ünnepi rendezvényt tartanak az Országházban külföldi vendégek részvételével. A világ számos pontján szerveznek koszorúzást, megemlékezést, ünnepi műsort: Kanadában magyar nemzeti színekkel világítják meg a Niagara-vízesést, Rio de Janeiróban a Megváltó Krisztus-szobrot, de ünnepi fényfestés lesz az isztambuli Boszporusz-hídon és Prágában is. Kövesse velünk az eseményeket!

Romsics Ignác az Arénában: az 1956-os forradalom sokszínűségében az egységet a függetlenség és a szabadság vágya adta

Az 1956-os forradalom emlékezetéről, a szovjetek és az amerikaiak szerepéről, a felkelők céljairól, a harcok lehetséges kimeneteléről, majd a kádári megtorlásról és konszolidációról beszélt Romsics Ignác történész, akadémikus az InfoRádió Aréna című műsorában.
inforadio
ARÉNA
2026.10.26. hétfő, 18:00
Nagy Sándor Gyula
Latin-Amerika-kutató, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára
Nem a 200 ezer forinton múlik: a társasházi felújítások sorsa a közgyűlés előtt dől el

Nem a 200 ezer forinton múlik: a társasházi felújítások sorsa a közgyűlés előtt dől el

Az új, 2027-re ígért energetikai felújítási program a korábbi ciklusokhoz képest jóval nagyobb mozgásteret nyithat a társasházaknak. A támogatási összeg azonban csak akkor válik valódi beruházássá, ha a lakóközösség már a pályázat megjelenése előtt tisztázza a műszaki célt, a finanszírozást és a közös döntés módját. Az Otthon Melege Program és a 0 százalékos MFB-hitel története pontosan erre figyelmeztet. A téma terítéken lesz majd a Portfolio Future of Construction konferenciáján is, mindenképp érdemes velünk tartani!

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×