Infostart.hu
eur:
385.45
usd:
331.88
bux:
122004.44
2026. január 16. péntek Gusztáv

Nagy változások várhatnak az osztrákokra

Kormány- és egyben koalíciós váltás várható Ausztriában a mai előrehozott parlamenti választások nyomán. Csaknem 6 és fél millió, 16. életévét betöltött szavazópolgár járulhat az urnák elé, hogy az alkotmányos menetrendnél egy évvel korábban válassza meg a Nemzeti Tanács, azaz a parlament 183 képviselőjét, közvetve pedig az új kormánykoalíciót és a kancellárt.

Ausztriát a második világháború óta kisebb megszakításokkal a két nagy pártból, az Osztrák Szociáldemokrata Pártból (SPÖ) és a konzervatív Osztrák Néppártból (ÖVP) álló nagykoalíció irányította, így az elmúlt tíz évben is. A szélsőjobboldalinak tartott Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) rövidebb ideig volt hol az SPÖ, hol az ÖVP partnere. A közvélemény-kutatások most azt valószínűsítik, hogy a nagykoalíció tízéves uralmának vége szakad, és a radikális jobboldali FPÖ "királycsináló" és ismét koalíciós résztvevő lehet.

A felmérések szerint a vasárnapi választásokon az eddigi kisebbik koalíciós párt az Osztrák Néppárt végez az élen A konzervatív párt támogatottsága 32-34 százalék között mozog, miközben a szociáldemokraták és a szabadságpártiak a második-harmadik helyért versengenek 24-26 százalékkal. Elemzők nem zárják ki, hogy a leginkább bevándorlásellenes FPÖ Ausztria második legerősebb pártja lehet.

A szociáldemokrata párt által vezetett nagykoalíció mindenekelőtt a menekültpolitika kudarca miatt bomlott fel és ennek nyomán született meg a döntés arról, hogy az országban előrehozott választásokat tartanak. A legutóbbi parlamenti választásokat 2013 szeptemberében tartották, és mivel a törvényhozás mandátuma öt évre szól, a következő voksolás 2018 őszén lett volna esedékes.

A konzervatív néppárt erősödő népszerűségét mindenekelőtt májusban megválasztott újdonsült elnökének, az ország történetében eddigi legfiatalabb külügyminiszternek, a 31 esztendős Sebastian Kurznak köszönheti. Az ambiciózus, szókimondó és határozott politikus a menekültpolitikában a szociáldemokrata pártnál jóval erőteljesebb szigorításokat sürgetett, és nyomására léptették életbe a menekültek befogadásával kapcsolatos korlátozásokat.

Az utolsó szakaszában meglehetősen durvává és személyeskedővé vált, botrányokkal tarkított kampány fő témája a menekültügy volt, háttérbe szorítva a gazdaságot, a szociálpolitikát, az adóügyeket. A felmérésekből az is kitűnt, hogy a konzervatív ÖVP és a radikális jobboldali FPÖ álláspontja áll a legközelebb egymáshoz, és nem csupán a menekültpolitikával összefüggő ügyekben. Ez a tény, továbbá a pártok támogatottsága jelezheti, hogy Ausztriának a legnagyobb valószínűséggel az eddigi nagykoalíció helyett néppárti-szabadságpárti kormánya lehet.

Frissítés: A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) a szavazatok 30,2 százalékával győzött az előrehozott osztrák parlamenti választásokon vasárnap az ORF televízió és a SORA közvélemény-kutató intézet hivatalos előrejelzése szerint. Az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és a Szociáldemokrata Párt (SPÖ) között szoros a verseny a második helyért.

A szavazatok 42,4 százalékának összeszámlálása után készült előrejelzés szerint a második helyen az eddigi ellenzéki, az ÖVP-től jobbra álló szabadságpárt áll a szavazatok 26,8 százalékával, míg szorosan a nyomában az eddigi nagykoalíciót vezető szociáldemokraták a voksok 26,3 százalékával.
 Az előrejelzések azt valószínűsítik,hogy az ország új vezetője, a néppárt elnöke, az eddigi külügyminiszter, a 31 esztendős Sebastian Kurz lesz, és Ausztriát az eddigi nagykoalíció helyett új kormányzati szövetség irányítja majd.

A jelenlegi, 2013 szeptembere óta kormányzó, az SPÖ-ből és az ÖVP-ból álló nagykoalíció mindenekelőtt a menekültpolitikában fennálló nézeteltérések miatt bomlott fel, és ezt követően írták ki az előrehozott választásokat. A előzetes, nem hivatalos végeredmény késő estére várható.

Címlapról ajánljuk

A legtöbb helyen nem szabad a jégre menni a tavainkon, folyóinkon

Az életével játszik, aki sétálgat a Duna jegén. A hévégén is kitart a kemény fagy és sokan foglalkozhatnak azzal a gondolattal, hogy előveszik a korcsolyájukat és ellátogatnak valamelyik befagyott természetes vízhez, ehhez azonban előzetesen több dolgot tudni kell. Például a legnagyobb tavakon nem alakult ki ehhez elég vastag jég, máshol pedig néhány praktikát érdemes észben tartani.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

Putyin "ördögien cinikus" tervéről beszélnek, Moszkva atomfegyvert is bevetne Európa ellen? – Híreink az orosz-ukrán frontról pénteken

A brit Spectator magazin arról ír: Oroszország a múlt héten példátlan bombázással sújtotta Ukrajnát, közel 1100 drónnal, 890 irányított bombával és több mint 50 rakétával támadtak a brutális hidegben, ukrán erőműveket és lakóházakat egyaránt célba véve. A válságos energiahelyzet közepette sok ukrán nehéz döntés elé kényszerül: maradjon, vagy hagyja el az országot. Miközben a határátkelők forgalma körülbelül 27%-kal nőtt, a lap szerint az Vlagyimir Putyin "ördögien cinikus" stratégiája, hogy megfossza az ukránokat a lakóhelyüktől, és a humanitárius menekültválság révén politikai nyomást gyakoroljon az európai fővárosokra. Mindeközben Putyin és Borisz Jelcin korábbi tanácsadója, Szergej Karaganov kijelentette: ha Oroszország közel kerülne az ukrajnai vereséghez, az azt is magával vonhatja, hogy Moszkva nukleáris fegyvereket vet be, "és Európának fizikailag vége lenne." Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tegnap reagált Donald Trump azon kijelentésére, miszerint ő állna a békekötés útjában. Mint mondta, "Ukrajna sosem volt és sosem lesz akadálya a békének". Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×