Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Már Angela Merkel távozásáról beszélnek Németországban

Már Angela Merkel távozásáról beszélnek Németországban

A német szociáldemokraták Merkel távozásához kötnék a nagykoalíció folytatását.

Hajlandóak lehetnek a német szociáldemokraták (SPD) a kormányzás folytatására a CDU/CSU jobbközép pártszövetséggel, ha Angela Merkel távozik a kancellári tisztségből - jelezte a párt egyik vezetője.

Thomas Oppermann a ZDF országos köztelevízió egy csütörtök késő esti beszélgetős műsorában hangsúlyozta, hogy a választók "brutálisan megbüntették" a szociáldemokratákat a szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson, ezért ellenzékbe kell vonulniuk.

Azonban arra a kérdésre, hogy hajlandóak lennének-e folytatni a kormányzást a CDU/CSU-val, ha Angela Merkel visszavonulna, azt mondta: "ez valóban új szituáció lenne".

Thomas Oppermann - aki az előző ciklusban az SPD frakcióvezetője volt, az új ciklusban pedig várhatóan parlamenti alelnökként folytatja pályafutását - hozzátette: az állam stabilitását fenyegető válság esetén pártja átgondolná a kormányzati felelősség vállalásának kérdését.

Thomas Opperman előtt Martin Schulz is tett hasonló utalást.

A pártelnök a vasárnapi Bundestag-választás utáni első nemzetközi sajtótájékoztatóján arra a kérdésre, hogy vállalna-e tisztséget egy CDU/CSU-s vezetésű kormányban, azt mondta, hogy soha nem lépne be egy Angela Merkel vezette kormányba. A szociáldemokraták vezetője ezzel nyitva hagyta azt a lehetőséget, hogy Merkel nélkül viszont pártja folytathatja a nagykoalíciót.

Hasonló mérlegelésről írt pénteki számában a Handelsblatt című üzleti lap, amely szerint a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter azért is vállalhatta a jelölést a Bundestag elnöki tisztségére, hogy a kormányból a parlamentbe vonulva készenlétbe helyezze magát "tartalék kancellárként".

A lap szerint a Bundestagban vannak, akik azzal számolnak, hogy ha kudarcba fulladnak a tárgyalások a Jamaica-koalícióról - a CDU/CSU, a liberális FDP és a Zöldek együttműködéséről -, az SPD vállalhatja a nagykoalíció folytatását, de csak Angela Merkel távozása árán, és a jelenlegi kancellár helyére a szociáldemokraták körében is tisztelt Wolfgang Schäuble léphet.

Az SPD a szavazatok 20,5 százalékát gyűjtötte össze a vasárnapi választáson, ez a 154 éve működő párt második világháború utáni történetének legrosszabb eredménye. Az eddigi mélypont a 2009-es 23 százalék volt. Négy éve 25,7 százalékot szereztek.

Ezzel kapcsolatban Thomas Oppermannn a ZDF-nek elmondta: a választás előtt az SPD vezetésében folytatott megbeszéléseken egyetértettek abban, hogy 23 százalék alatti eredmény esetén nem szabad újabb nagykoalíciót vállalni. Viszont ha sikerült volna legalább megközelíteni a 2013-as szintet, természetesen folytatták volna a kormányzást a CDU/CSU-val.

Ezért nem mond le Martin Schulz

Martin Schulz az elveszített választás után levelet írt a nagyjából 450 ezer párttagnak, a pénteken kiszivárgott részletek szerint kiemelte, hogy a vasárnapi urnazárás után, a súlyos vereség láttán foglalkozott a lemondás gondolatával. Azonban "számtalan beszélgetés révén az a meggyőződés alakult ki bennem, hogy a párttal együtt elő akarom mozdítani az SPD sürgetően szükséges megújulásának ügyét".

Hozzátette, hogy most a "szerkezeti, szervezeti, tartalmi és stratégiai újrakezdés" ideje következik.

A következő négy évben "nem kevesebb a tét, mint a német, és bizony, az európai szociáldemokrácia fennmaradása"

- írta Martin Schulz.

Hangsúlyozta, hogy a 2005-ös, a 2009-es és a 2013-as vereség feldolgozása sem történt még meg. Az előző pártelnököt, Sigmar Gabrielt közvetve bírálva megjegyezte, hogy az SPD 2009 és 2013 után ezúttal is későn választott kancellárjelöltet, így nem maradt elég idő a választási kampány előkészítésére. Ezt a hibát többször nem szabad elkövetni, a 2019-es kongresszuson el kell kezdeni a felkészülést a 2021-es Bundestag-választásra.

Egy felmérés szerint az SPD-szavazók háromnegyede változatlanul támogatja Martin Schulzot. A Welt am Sonntag című vasárnapi lap megbízásából készített kutatás előzetesen ismertetett eredményei szerint a szociáldemokrata tábor csupán 22 százaléka tartaná helyesnek, ha lemondana, és 75 százalék úgy gondolja, maradnia kell az elnöki tisztségben.

A lakosság egészét tekintve 54 százalék szerint továbbra is Martin Schulznak kell vezetnie az SPD-t, míg 38 százalék szerint mennie kell a párt éléről.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

Orbán Viktor: már újabb oka is van a háborúra az uniós országoknak, mert odatették a pénzüket Ukrajnába

A Digitális Polgári Körök által szervezett háborúellenes gyűlések közül a legnagyobbra került sor Szegeden szombaton, a Lázár János országjárásának szegedi programjával összekötött eseményen felszólalt a kormányfő is. Arról beszélt, hogy 2026 az utolsó választás az európai háború előtt, a szankciók és a háború 20 milliárd eurót vett el Magyarországtól, a javító-nevelő intézetek most nem jól működnek, a büntetés-végrehajtás alá kell rendelni őket.

Sárkány Zalán: célom, hogy a nagymedencés versenyeken is olyan eredményeim legyenek, mint rövid pályán

Egy arany- és egy ezüstéremmel, valamint két új országos csúccsal tért vissza az Egyesült Államokba a lublini rövid pályás Eb-ről a 22 éves úszó. Szokolai László tanítványa az InfoRádióban azt mondta, a 800 méter gyors világbajnoki címvédőjeként érzett némi nyomást, de ez nem vetette vissza, hanem éppenhogy motiválta. Arról is beszélt, milyen nehézségeket jelent számára a kétlaki élet.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Nincs szükség több vendégmunkásra – Bőven elég az EU-n kívüli dolgozókra megszabott kvóta

Még december elején közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), hogy az idei évhez hasonlóan jövőre is csak maximum 35 ezer EU-n kívüli, úgynevezett harmadik országbeli munkavállaló dolgozhat Magyarországon. Mivel a gyenge gazdasági teljesítmény miatt idén sem volt szükség ennyi külföldi dolgozóra, a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó cégek szerint ez a szám 2026-ban is bőven lefedi majd az igényeket. Ezen csak az változtatna, ha hirtelen tényleg meglódulna a magyar gazdaság teljesítménye. A gazdasági tárca közlése szerint a visegrádi országok körében Magyarországon a legalacsonyabb a harmadik országbeli foglalkoztatottak aránya. A hivatalos tájékoztatás szerint jelenleg Magyarországon 2,6%-os az EU-n kívülről érkező munkavállalók aránya, ugyanakkor vannak olyan kategóriák, amelyek nem esnek a 35 ezres kvóta hatálya alá, tehát a pontos számuk valójában nem ismert.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×