Infostart.hu
eur:
382.2
usd:
328.23
bux:
108922.07
2025. december 6. szombat Miklós

Visszafizették a Szovjetunió utolsó tartozását

Oroszország visszafizette Bosznia-Hercegovinának a volt Szovjetunió és Jugoszlávia közötti áruforgalomban keletkezett 125,2 millió dollárnyi szovjet adósságot, és ezzel rendezett minden a szovjet korszakból visszamaradt tartozást.

A törlesztésről Oroszország és Bosznia-Hercegovina március végén írt alá kormányközi megállapodást, amely július végén lépett hatályba. A törlesztés de facto augusztus 8-án, egy összegben történt meg.

A többi volt jugoszláv tagköztársasággal szemben fennálló szovjet tartozást Oroszország 2011 és 2016 között rendezte, az egyetlen kielégítetlen hitelező Bosznia-Hercegovina maradt. Moszkva egy 2003-ban aláírt sokoldalú memorandumban ismerte el a délszláv utódállamokkal szemben fennálló tartozását.

A Szovjetunió külső adósságállománya az 1991 végén történt széthullásakor 96,6 milliárd dollár volt.

Ezt Szergej Sztrocsak orosz pénzügyminiszter-helyettes jelentette ki egy 2007-ben adott interjúban. Más források más adatokat adtak meg, 67,8 milliárd és 140 milliárd dollár közötti összegben.

A volt államszövetség 12 volt tagköztársasága - a baltiak kivételével - megállapodott, hogy ennek törlesztését a széteséskori gazdasági teljesítőképességüknek megfelelő arányban osztják meg egymás között. Oroszországra, mint a Szovjetunió utódállamára 61,34 százaléka jutott. Hasonlóan döntöttek a közös vagyon elosztásáról is.

Az orosz kormány azonban 1993. április 2-án átvállalta az egész szovjet külső adósság törlesztését, cserébe azért, hogy a többi egykori köztársaság lemondott a volt közös kintlévőségekről.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.08. hétfő, 18:00
Szlávik János
a Dél-Pesti Centrumkórház infektológiai osztályának vezetője
Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Kiszabadult a szélsőjobboldali szellem a palackból: Európában jól ismert üzenetekkel erősödik a „japán Trump”

Az utóbbi évek alaposan átrajzolták Japán politikai életének valóságát. Az elmúlt 70 évben szinte folyamatosan kormányzó jobboldali Liberális Demokrata Párt (LDP) történelmi válságát éli, közben új formációk emelkednek fel. A helyzet 2025 novemberében forró lett Tokióban, amikor a kormányfő kijelentette, hogy a szigetország beavatkozna katonailag, amennyiben Kína megtámadná Tajvant. A mondatok súlyos feszültséghez vezettek, ám ennél is érdekesebb, hogy a miképpen hatott a szigetországban már egyébként is erősödő japán nacionalizmusra. Ennek legfőbb képviselője már okozott meglepetést választások során, ráadásul olyan politikai trendek törtek be az ország mindennapjaiba, amelyek máshol már jól ismertek lehetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×