eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Új fejezeteket nyitna az EU-s csatlakozásban Törökország

Súlyos aggodalomra ad okot, hogy tömegesen börtönöznek be újságírókat, akadémikusokat, írókat, ügyvédeket és jogvédőket Törökországban - hangsúlyozta Johannes Hahn uniós bővítési biztos kedden Brüsszelben, a török kormány képviselőivel folytatott tárgyalásai után. A török külügyminiszter szerint több kérdésben továbbra sincs egyetértés Ankara és az Európai Unió között, de a kapcsolatok rendezése érdekében folytatni kell a párbeszédet és meg kell erősíteni az együttműködést.

Johannes Hahn leszögezte, hogy biztosítani kell a tisztességes eljárást mindenki számára, az ártatlanság vélelmét szem előtt tartva. Kiemelte azt is, hogy a szólás és az egyesülés szabadsága a demokratikus társadalmak alappilléreit jelentik.

Az Európai Unióhoz való közeledésnek feltétele az emberi jogok, a jogállamiság és az alapvető szabadságjogok tisztelete - figyelmeztetett, hozzátéve, hogy ezért az autoritarizmus felé mutató trend megfordítására lenne szükség.

Mint mondta, a Törökországgal szembeni vízumkényszer eltörléséhez Ankarának teljesítenie kell a vízumliberalizációs akcióterv előírásainak mindegyikét, és egyes területeken még hiányosságok vannak.

A keddi találkozón az EU-t Hahn mellett Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő, Törökországot pedig Mevlüt Cavusoglu külügyminiszter és Ömer Celik EU-ügyi miniszter képviselte.

Mogerini őszintének és konstruktívnak nevezte a mai egyeztetéseket, és a közvetlen párbeszéd fenntartásának fontosságát hangsúlyozta a fennálló nézetkülönbségek megoldása érdekében.

A főképviselő az előző nyári törökországi hatalomátvételi kísérlet kapcsán szolidaritását fejezte ki, ugyanakkor felhívta a figyelmet a bebörtönzésének "aggasztó mintájára". Rámutatott: az együttműködés erősítéséhez pozitív lépésekre van szükség a török hatóságok részéről a jogállamiság és a szabadságjogok terén.

Aláhúzta, Törökország továbbra is uniós tagjelölt ország, a jelenlegi körülmények között azonban "nehéz" lenne új csatlakozási fejezeteket nyitni Ankarával.

Mevlüt Cavusoglu leszögezte, több kérdésben továbbra sincs egyetértés Törökország és az Európai Unió között, de a kapcsolatok rendezése érdekében folytatni kell a párbeszédet és meg kell erősíteni az együttműködést.

A török diplomácia vezetője védelmébe vette az ankarai kormány intézkedéseit, amelyek az utóbbi hónapokban számos bírálatot kaptak az EU és bizonyos tagországai részéről.

A tavalyi puccskísérletet követő bebörtönzések kapcsán kiemelte, hogy különbséget kell tenni a demokratikus ellenzékiek és újságírók, illetve azon politikusok és "álújságírók" között, akik a terrorizmust támogatják. A puccskísérlet támogatóit felelősségre kell vonni - közölte, kiemelve, hogy a történtek után nem kaptak elegendő támogatást az EU-tól.

Hozzátette, Törökország a Németországgal fennálló feszültség csillapításán dolgozik, és reményét fejezte ki, hogy a viszony rövid időn belül javulni fog.

Ömer Celik szükségesnek nevezte a szerinte az EU-török kapcsolatok "gerincének" számító csatlakozási tárgyalások folytatását, mondván, hogy "Törökország nem csak egy szomszédos ország, nem pusztán egy stratégiai partner, hanem tagjelölt ország".

Meg kell nyitni az alapvető jogokról szóló 23-as és az igazságügyről és biztonságról szóló 24-es csatlakozási fejezetet - vélekedett Celik, hangsúlyozva, hogy a tárgyalások felfüggesztése mindkét fél számára káros lenne.

Ugyancsak kedden az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet arra szólította fel az Európai Uniót, hogy ne tűrje tovább Törökország jogsértéseit. Mint mondta, a puccskísérletet Ankara kifogásként használja arra, hogy kérdés nélkül őrizetbe vegyenek bárkit.

"Az EU-nak világossá kell tennie, hogy a török hatóságok átlépték a határt, ami szükségessé teszi a viszony más alapokra helyezését" - fogalmazott Salil Shetty, a szervezet főtitkára, miután megbeszélést folytatott Mogherinivel.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×