Infostart.hu
eur:
385.12
usd:
331.8
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Feltehetően izraeli légicsapás okozta a robbanást a damaszkuszi reptérnél

Izrael feltehetően légicsapást mért csütörtök reggel a Hezbollah libanoni síita radikális szervezet fegyverraktárára a damaszkuszi nemzetközi repülőtér közelében, a támadás nagy erejű robbanással járt, amelyet hallani lehetett szerte a szíriai fővárosban.

Elsőként a szíriai konfliktus fejleményeit nyomon követő Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) számolt be a nagy erejű detonációról, majd damaszkuszi tévéállomások és hírportálok is hírt adtak róla, illetve a Hezbollahhoz közeli al-Manar televízió is jelentette.

A Reuters hírügynökség névtelenül nyilatkozó hírszerzési forrásokra hivatkozva azt írta, hogy a légicsapás a Hezbollah egyik nagy fegyverraktárát vette célba, ahol az Iránból rendszeresen, légi úton érkező fegyvereket tárolják. A detonáció után tűz ütött ki.

A szíriai hadsereg egyelőre nem tájékoztatott a történtekről. Úgy tudni, csak anyagi károk keletkeztek, áldozatok nincsenek.

Az izraeli hadsereg számos alkalommal hajtott végre légicsapást Szíriában a Hezbollahnak szánt iráni fegyverszállítmányokra. Az izraeli hadsereg ezt sosem erősítette meg, de nem is cáfolta.

Legutóbb február 22-én adott hírt az izraeli média arab forrásokra hivatkozva arról, hogy az izraeli légierő légicsapást mért Damaszkusz határánál a Hezbollah katonai konvojára. Három héttel korábban, január 13-án Izrael rakétákkal lőtte a Damaszkusztól nyugatra lévő Mazzeh légitámaszpontot.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×