Infostart.hu
eur:
380.26
usd:
324.5
bux:
125698.39
2026. március 2. hétfő Lujza
A történelem legkiterjedtebb csalóhálózatát támogatta London?

A történelem legkiterjedtebb csalóhálózatát támogatta London?

Nagy-Britannia akár kétmilliárd eurós számlát is kaphat Brüsszeltől, miután az EU csalás elleni hivatala kiderítette: a brit hatóságok szemet hunytak egy kiterjedt csalóhálózat felett, amely különösen olcsó kínai áruval árasztotta el Európát - írta a Magyar Idők.

Az Európai Unió csalás elleni hivatala, az OLAF – miután leleplezte

a történelem feltehetően legkiterjedtebb csalóhálózatát

– arra a következtetésre jutott, hogy a hálózat nem virágozhatott volna fel a brit vámhatóság hanyagsága, illetve engedékenysége nélkül - számolt be cikkében a Magyar Idők.

Történt ugyanis, hogy brit kikötőkön keresztül éveken át háborítatlanul

özönlött Európába a kínai textiláru és lábbeli mélyen a gyártási ár alatti értéken,

holott a brit vámhatóságot jó néhányszor figyelmeztették ellenlépések megtételére. Őfelsége adó- és vámhivatala (HMRC) azonban a füle botját sem mozgatta.

A történelem legkiterjedtebb csalóhálózatát támogatta London?

Az OLAF kiszámolta, hogy az ügy hanyag kezelése miatt

az EU mintegy 2 milliárd euró, a kínai dömpingárukra ki nem vetett vámbevételtől esett el.

Az is kiderült, hogy a jól szervezett bűnszövetkezet 3,2 milliárd euró áfabevételtől is megfosztott olyan nagy uniós tagállamokat, mint Franciaország, Németország, Spanyolország és Olaszország.

Annak érdekében, hogy a kárnak legalább egy része megtérüljön, az OLAF azt javasolja az Európai Bizottság költségvetési főigazgatóságának, hogy a brit kormány fizessen be 2 milliárd eurót, mégpedig egyenesen a közös költségvetésbe – írja a Politico hírportál.

Az OLAF nem bocsátkozott találgatásokba a lehetséges indítékot illetően, azaz hogy miért csak minimális vámot vetettek ki a kínai árucikkekre. Hasonló csalási ügyekben járatos szakértők azonban gyanítják, hogy a cél nagyobb kereskedelmi forgalom generálása lehetett olyan rivális kikötőkkel szemben, mint Rotterdam vagy Antwerpen.

A gyanú szerint a britek még dolgoztak is azon, hogy náluk legyen a belépési pont,

ugyanis elérték, hogy a Hamburgba érkező konténerhajók tartalmát Doverbe irányítsák át, még mielőtt az európai vámszervek megszemlélhették volna.

Címlapról ajánljuk
„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

„Rakétatámadás előtt jön a vészjelzés a telefonunkra” – egy nagy magyar turistacsoport Katar fővárosában rekedt

Harminchárom magyart egy katari repülőgépről szállítottak le a közel-keleti háború kitörése miatt, és mindannyian a rakétatámadásokkal sújtott ország fővárosában, Dohában ragadtak. Nem tudni, mikor jöhetnek haza, állítólag szombatig is eltart a légtérzár. Az InfoRádió a csoport egyik vezetőjét, Veres Nórát, a Haris Travel Club utazásszervezőjét kérte tájékoztatásra.

Orbán Viktor: műholdfelvételeink vannak arról, hogy működőképes a Barátság kőolajvezeték

Műholdfelvételek bizonyítják, hogy a Barátság kőolajvezeték újraindításának technikai akadálya nincs. Felszólítom Zelenszkij elnököt, hogy azonnal indítsa újra az olajszállításokat – írta Orbán Viktor miniszterelnök egy Facebook-videóhoz.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Irán sarokba szorult: a rezsim túlélésre játszik, de nagyon szűk a mozgástere

Az egész világ Iránra figyel. A hétvégi katonai eszkaláció és az azt követő piaci reakciók ismét rámutattak arra, hogy az ország nem csupán regionális szereplő, hanem a globális biztonsági architektúra egyik érzékeny csomópontja is. Ami Teheránban és a Hormuzi-szoros térségében történik, az egyszerre biztonságpolitikai és energiapolitikai kérdés – hatása pedig messze túlterjed az öböl menti országokon, és a globális piacokat sem hagyja érintetlenül.  Elég egy pillantást vetni a hétfő reggeli szalagcímekre: „A Közel-Kelet ismét lángba borítja az olajpiacot”, „Feszültség a Hormuzi-szorosban – a világ energiaellátásának ütőere veszélyben”. Az ilyen és ehhez hasonló címek a bizonytalanság narratíváját erősítik. A kérdés azonban nem csupán az, mi történik – hanem az is, hogy mindez mit jelent Irán számára. Vegyük sorra.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×