Infostart.hu
eur:
389.5
usd:
335.93
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér

Plágiummal vádolják Trump egyik jelöltjét

Plágiummal vádolják Monica Crowley biztonságpolitikai szakértőt, akit Donald Trump megválasztott amerikai elnök jelölt a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációs vezetőjének.

Monica Crowley, aki korábban a Fox televízió kommentátora volt biztonságpolitikai kérdésekben, plágiumot követett el doktori disszertációjában - jelentette a Politico nevű amerikai lap. Később a CNN amerikai hírtelevízió arról számolt be, hogy Crowley plagizált az egyik könyve megírásakor is.

A könyvet, amely Mi a csuda történt? címmel 2012-ben jelentettek meg, a CNN munkatársai vizsgálták át, s kiderítették, hogy a szerző több mint 50 bekezdést szóról szóra átmásolt a sajtóban megjelent cikkekből, internetes honlapokról, sőt, még a Wikipédia internetes szótárból is. A bekezdéseket vagy szó szerint másolta át Monica Crowley, vagy csak minimális változtatásokat eszközölt a szövegeken. A kiadó, a HarperCollins kedden bejelentette: a könyvet visszavonja a forgalomból.

Egy nappal korábban a Politico című lap újságírói írták meg, hogy Crowley a New York-i Columbia Egyetemen az amerikai-kínai viszonyról írt doktori disszertációját is plagizálva írta meg. A disszertáció átvizsgálása után a Politico kiderítette: a dokumentum több mint tizenkét bekezdését más disszertációkból és tudományos írásból emelték át, olykor szinte változtatás nélkül. A Politico megnevezte azokat a könyveket és szerzőket is, akiktől Crowley ellopta a szövegeket.

A Trump-csapat a nyilvánosságra került bizonyítékok ellenére is kiáll Monica Crowley mellett, arra hivatkozva, hogy a Nemzetbiztonsági Tanács kommunikációs vezetői tisztségének várományosa politikailag motivált támadások áldozata. Monica Crowley-t korábban is rajtakapták már plágiumon: 1999-ben egy kaliforniai olvasó jelezte, hogy Crowley The Wall Street Journalben megjelent cikke kísértetiesen hasonlít Paul Johnson történésznek tizenegy évvel korábban, a Commentary című folyóiratban megjelent tanulmányára.

Címlapról ajánljuk
Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Az iráni háború már 13 országra terjedt ki, és Kaiser Ferenc szerint nem látni, meddig eszkalálódik tovább

Már legalább 13 országot érint a Közel-Keleten zajló fegyveres konfliktus a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense szerint. Kaiser Ferenc az InfoRádióban azt mondta: a háború alapvetően Irán, Izrael és az Egyesült Államok között zajlik, de közvetetten részt vesz a konfliktusban több Iránhoz köthető „proxy”, vagyis helyettes is, mint a libanoni Hezbollah vagy a jemeni húszik. A szakértő hozzátette: a legnagyobb hatótávolságú iráni ballisztikus rakéták Romániát még elérik, de Magyarországot nem.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×