Infostart.hu
eur:
385.14
usd:
331.83
bux:
0
2026. január 16. péntek Gusztáv

Szavaznak az osztrákok

Vasárnap reggel 7 órakor megnyíltak az első szavazóhelyiségek és megkezdődött az ausztriai államfőválasztás elhalasztott második fordulója. Mintegy 6,4 millió választópolgár dönthet arról, hogy a következő hat évben ki legyen Ausztria szövetségi elnöke.

Az egyes tartományokban különböző időpontokban nyitnak és zárnak a szavazóhelyek, a kisebb településeken csak néhány órán át adhatók le a szavazatok.

Az első tartományi részeredmények vasárnap 17 órától, már a végleges urnazárást követően várhatók. Előzetes eredmények estére lesznek. A levélszavazatokat hétfőn reggel kilenc órától számolják össze, így a végeredményt hétfő késő estig közlik.

A választók két jelöltre adhatják voksukat, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) által indított Norbert Hoferre és a függetlenként induló, de a Zöldek pártja által támogatott Alexander Van der Bellenre. A felmérések szerint nagyon szoros küzdelem várható, az utóbbi hetek és hónapok közvélemény-kutatásai hibahatáron belüli eredményeket jeleznek, a két jelölt fej fej mellett halad.

Az osztrák lakosság igencsak megosztott az államfőjelölt személyének kérdésében. Az osztrák választók Van der Bellen erősségének tekintik, hogy nemzetközi szinten hatékonyabban tudná képviselni az országot, azonban a szavazók szerint a jelölt nem érti a vidék és az egyszerű emberek gondjait. Norbert Hofer a választók szerint megoldást kínál a munkások és a nehéz körülmények között élők problémájára, azonban sokan kételkednek abban, hogy a megosztó személyisége miatt a nemzetközi porondon is megállná a helyét.

A választási részvétel a tavaszi első fordulón 68,5 százalékos volt, a májusi második fordulón a választásra jogosultak mintegy 72 százaléka voksolt. A szakértők azt várják, hogy vasárnap ennél kevesebben fognak az urnák elé járulni, mivel a csaknem egy éven át tartó választási kampány miatt az embereket nehezebb mozgósítani, kiábrándultak a politikából és bizalmatlanok lettek.

Ausztriában 2007 óta nemcsak a külföldön élők, hanem a belföldi választók is leadhatják levélben szavazatukat, amennyiben a választás napján nem tartózkodnak az állandó bejelentett lakhelyükön. A választókártyáknak az urnazárásig meg kell érkezniük az illetékes választási bizottsághoz.

Ausztriában egyre kedveltebb ez a szavazati forma. 2008-ban az országos parlamenti választáson a választásra jogosultak kilenc, 2013-ban több mint tíz százaléka adta le ilyen formában a voksát.

Az államfőválasztás idén májusban tartott második fordulójában 900 ezer levélszavazat érkezett be, amely a választásra jogosultak 14 százalékát jelenti. A levélben leadott szavazatok közül 700 ezer volt érvényes, amelyek akkor megfordították az eredményt, és Alexander Van der Bellen mintegy 31 ezer szavazattal megelőzte az addig vezető szabadságpárti jelöltet. Az FPÖ többek között arra hivatkozva, hogy a levélszavazatokat nem a törvény által előírt módon számolták össze, jogi úton támadta meg az eredményt. Az alkotmánybíróság jóváhagyta a beadványt és elrendelte a szavazás országos megismétlését.

A december 4-i szavazást megelőzően országosan húsz százalékkal kevesebben igényeltek választási kártyát, vasárnap 700 ezren fognak ilyen módon voksolni. A szakértők szerint ennek az az oka, hogy az adventi időszakban és a hideg miatt kevesebben utaznak el, mint májusban. A külföldön élő osztrák állampolgárok közül 54 ezren igényeltek választási kártyát, tavasszal mindössze 38 ezren.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Miért csökkent az ESG-befektetések vonzereje? Jó célok, gyenge hozamok

Január 7-én a Fehér Ház bejelentette, hogy az Egyesült Államok 66 nemzetközi szervezetből lép ki – és a hivatalos lista alapján legalább 18 közvetlenül klíma-, energia- vagy környezetpolitikai fókuszú (többek között IPCC, UNFCCC, IRENA, International Solar Alliance, UN-REDD, UN Water, UN Oceans). Ez a piac számára tipikusan „negatív narratívasokk”: nem azért, mert egyik napról a másikra eltűnne a fenntarthatóság relevanciája, hanem mert hirtelen megnő a szabályozási és átmeneti bizonytalanság, ami rövid távon átárazást és pozicionáltság-kiigazítást indíthat el. A tapasztalat – és a saját eredményeink logikája – szerint az ilyen, klímával kapcsolatos fókusz- és hangulatváltások idején könnyebben fordul át az ESG-sztori „kockázat/átmeneti költség” történetté, ami az ESG-részvények relatív teljesítményében is gyorsan nyomot hagyhat.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×