Infostart.hu
eur:
384.36
usd:
330.27
bux:
123872.29
2026. március 4. szerda Kázmér

Ők kapták az Alternatív Nobel-díjat

A szíriai polgárháborúban a civilek megmentéséért dolgozó "fehérsisakosok", Mozn Hasszan egyiptomi nőjogi aktivista, Szvetlana Gannuskina orosz emberi jogi aktivista, valamint a Cumhuriyet című török napilap kapta idén az "Alternatív Nobel-díjat" az elismerést odaítélő alapítvány csütörtöki stockholmi bejelentése szerint.

A hivatalos nevén Right Livelihood Awardként ismert díj bírálóbizottsága kiemelte azt a "kivételes bátorságot, érzékenységet és humanitárius elkötelezettséget", amellyel a "fehérsisakosokként" ismertté vált Szíriai Polgári Védelem nevű szervezet dolgozik a polgárháború bajbajutottjainak megmentésén. A 2013-ban alapított csoportban, amely az infrastruktúra helyreállításában is részt vesz, jelenleg 3 ezer helyi önkéntes dolgozik. A Right Livelihood Award alapítvány szerint mintegy 60 ezer ember köszönheti életét a fehérsisakosoknak, míg önkénteseik közül több mint 100-an vesztették életüket munka közben. Most először kapta az elismerést szíriai díjazott.

Az eredetileg matematikus végzettségű Szvetlana Gannuskina orosz jogvédő immár 26 éve "harcol az emberi jogokért és a menekültek, illetve a konfliktusok által otthonukból száműzöttek igazáért, emellett a különféle csoportok közötti tolerancia előmozdítója" - érveltek a kitüntetést odaítélők.

Mozn Hasszan egyiptomi nőjogi aktivista és az általa alapított Nazra nevű feminista szervezet az indoklás szerint "sokat tett a nőkkel való egyenlő bánásmódért és jogaik érvényesítéséért a folyamatos erőszak, visszaélés és diszkrimináció közepette". Hasszan és szervezete a szexuális bűncselekmények dokumentálásán túl orvosi, pszichológiai és jogi segítséget biztosít az áldozatoknak.

A független török napilap, a Cumhuriyet a bírálóbizottság szerint azért érdemelte meg a kitüntetést, mert újságírói kérlelhetetlen oknyomozó munkát végeznek, és "az elnyomás, cenzúra, bebörtönzések és halálos fenyegetések" sem tántorítják el a lap munkatársait a szólásszabadság gyakorlásától. Az 53 ezres példányszámú Cumhuriyet kiadója 1993 óta alapítványként működik, és az olvasók adományainak köszönhetően sikerült fennmaradnia. 2016-ban az újság öt munkatársát gyilkolták meg, többeket pedig bíróság elé állítottak, a főszerkesztőt is perbe fogták.

Az Alternatív Nobel-díjjal 3 millió svéd korona (mintegy százmillió forint) is jár, mely egyenlően oszlik meg a négy kitüntetett között.

A hagyományos Nobel-díjjal szemben egyfajta bírálatot is megfogalmazó Alternatív Nobel-díjat 1980 óta évente ítélik oda az emberi jogokért, környezetvédelemért és békéért munkálkodó egyéneknek, illetve szervezeteknek. A kitüntetést Jakob von Uexküll svéd-német író és volt európai parlamenti képviselő alapította. Az Alternatív Nobel-díj korábbi kitüntetettjei között van például az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökség megfigyelési módszereit leleplező Edward Snowden, aki jelenleg Oroszországban van, valamint a gyermekek jogaiért küzdő Astrid Lindgren svéd írónő is.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

Szakértő: az iráni háború miatt Törökország, Európa „kapuőre” hatalmas migrációs hullámra számít

A Migrációkutató Intézet vezető elemzője az InfoRádióban arról beszélt, hogy a török államvezetés egy, a szíriai polgárháború okozta migrációs hullámnál is nagyobbtól tart az iráni háború miatt. Ennek kezelésében egyedül az Európai Unió lehetne partner, de az előző megállapodás is törékenynek bizonyult.

Szijjártó Péter Moszkvában: Vlagyimir Putyin jóváhagyta két kényszersorozott magyar fogoly elengedését

Szijjártó Péter bejelentette: garanciát kaptunk arra, hogy változatlan áron megvan a Magyarországra szánt orosz kőolaj és földgáz a nemzetközi energiapiaci válság ellenére is. „Az orosz–magyar kapcsolatok stabilak, és pozitív irányba fejlődnek, ideértve az energiapolitikai kérdéseket is, a szénhidrogéneket és zászlóshajó-projektünket, a paksi atomerőművet” – mondta Vlagyimir Putyin.
Hittek Trumpnak a piacok, erősödéssel zártak a főbb indexek

Hittek Trumpnak a piacok, erősödéssel zártak a főbb indexek

Emelkedéssel zártak az európai és amerikai tőzsdék szerdán, korrigálva az eladási hullámot, amely az elmúlt napokban söpört végig a piacokon a közel-keleti háború miatt. A befektetők részben az olajárak elszállása, és az ezek által generált inflációs- és növekedési kockázatok miatt aggódnak, miután Irán lezártnak nyilvánította a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú Hormuzi-szorost. Donald Trump amerikai elnök szavaira, hogy kész minden eszközzel megvédeni a tengerszakaszon az átmenő forgalmat megállította az olajárak emelkedését, ami lendületet adott a piacoknak. Európa szerdán már jobban nézett ki, mint a hét első két napján, emelkedéssel zártak a vezető indexek. A magyar piac is visszapattant az OTP vezetésével. Erős volt a zárás New Yorkban is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×