"A megtermelt bevétel közvetlenül a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságba (KNDK) folyik, s ez sérti az ENSZ és az EU szankcióit, amelyek a KNDK elszigetelését célozzák a nukleáris és rakétaprogramját erősítő külföldi pénzforrásoktól" - mondta Michael Glendinning, az EAHRNK igazgatója.
"Csak olyan munkásokat választanak ki, akik házasok és gyerekeik vannak, ami lényegében egy túszejtés. Amennyiben a munkások megszöknének családjukat valószínűleg valamilyen büntetésnek vetnék alá egy politikai fogolytáborban vagy szélsőséges esetben kivégeznék őket" - ismertette Glendinning.
Az Európába küldött észak-koreaiak többségét lengyel hajógyárakban, építkezéseken és mezőgazdaságban foglalkoztatják. De ugyanúgy dolgoznak máltai ruházati és turisztikai cégeknek, ahogy EU-szerte Németországban, Olaszországban, Ausztriában és Hollandiában is.
A jelentés szerint az észak-koreaiakat munkaszerződés nélkül foglalkoztatják, le kell adniuk útlevelüket és mozgásukat is korlátozzák alkalmazóik. A munkásokat emellett szoros megfigyelés alatt tartják és ideológiai képzéseken kell részt venniük. A munkások általában 10-12 órás műszakokban dolgoznak heti hat napban, és fizetésük 90 százalékát a kommunista államnak utalják át - állapítja meg a jelentés.
Lengyelország 2783 munkaengedélyt bocsátott ki észak-koreaiak számára 2008 és 2015 között, a szóban forgó embereknek jogvédők szerint 32 lengyel vállalat biztosított munkát. Glendinning szerint az idén Varsó már nem adott ki újabb munkaengedélyeket a kommunista országból származóknak.
A varsói észak-koreai nagykövetség egyik névtelenül nyilatkozó munkatársa ugyanakkor cáfolta azokat a vádakat, amelyek szerint a munkásoktól megtagadják bérüket.
Az ENSZ tavaly több mint 50 ezerre becsülte a külföldön dolgozó észak-koreaiak számát, akik évente 1,2-2,3 milliárd dollárt termelnek a kommunista államnak. Néhány szakértő azonban megkérdőjelezi ezeket az adatokat. A legtöbben Oroszországban és Kínában dolgoznak, illetve afrikai államokban és közel-keleti építkezéseken. Az EAHRNK igazgatója szerint azonban az EU-tagállamok vonzóbbak számukra a magasabb fizetések miatt.
Világszerte 45,8 millióan kényszerülnek arra, hogy a modern kori rabszolgaság valamilyen formájában éljenek, közülük a legtöbben az ázsiai kontinensen - derül ki a rabszolgaság felszámolásáért küzdő, Walk Free Foundation nevű ausztrál alapítvány közzétett éves felméréséből. A 167 országot vizsgáló tanulmányból (Global Slavery Index 2016) szerint Észak-Koreában a legrosszabb a helyzet, ahol minden huszadik ember, vagyis az ország 22 milliós lakosságának 4,4 százaléka rabszolgasorban sínylődik.
