A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásában arra figyelmeztetett, a britek távozása megnehezíti, hogy a Nyugat egységes válaszokat adjon a közös kihívásokra, és magában hordozza a további bomlás kockázatát. A cikk szerint a lépés maga után vonhatja a nacionalista erők térnyerését több uniós tagállamban, például Hollandiában és Franciaországban, illetve újabb válságot idézhet elő Európában, amelynek a lassú gazdasági növekedéssel, a terrorizmussal, valamint a migrációs krízissel is meg kell küzdenie.

A Financial Times című gazdasági napilap arról írt, hogy Nagy-Britannia kilépése jelentősen megváltoztatja az EU-n belüli erőviszonyokat. Jelenleg a blokk hét, eurózónán kívüli országa több mint 30 százalékát adja az unió gazdasági teljesítményének, ez a britek távozása után mintegy 15 százalékra fog csökkenni. A brit uniós tagság megszűnése (Brexit) nyomán szakértők szerint tovább fog erősödni Berlin politikai és gazdasági befolyása az Európai Unióban, amit még Németországban sem tartanak kívánatosnak.

A cikk szerint a Brexit káros hatással lesz az EU kohéziójára, magabiztosságára és nemzetközi hírnevére, de a legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy a britek távozása meggyengíti a liberális politikai és gazdasági rendet.

A britek kilépésének negatív következményeiről írt szombaton a Politico brüsszeli hírportál is, amely szerint a Brexit okozta sokk gazdasági zavarokat válthat ki Európa-szerte, és destabilizálhatja az euróövezetet. A cikk szerzője ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy soha nem szabad alábecsülni az Európai Uniót egyben tartó politikai akarat erejét.

Nincs olyan jogszabály, amelynek alapján Nagy-Britannia bármikor is köteles lenne bejelenteni a kilépési szándékát az Európai Unióból, az uniós vezetők kizárólag politikai nyomásgyakorlást alkalmazhatnak annak érdekében, hogy ez mielőbb megtörténjen - olvasható az EUObserver brüsszeli hírportál friss cikkében.

Az uniós intézmények és az európai parlamenti frakciók vezetői pénteken a kiválási tárgyalások mihamarabbi megkezdésére szólították fel Nagy-Britanniát, amelynek lakossága az EU-ból való távozás mellett döntött az egy nappal korábbra kiírt referendumon. Ehhez azonban a brit kormánynak először hivatalosan be kellene jelenteni az ország kilépési szándékát, ami - egyelőre úgy tűnik -, hogy akár októberig is várathat magára.

Steve Peers, az Essexi Egyetem jogi professzora azt mondta az EUObservernek, hogy maga a népszavazás semmiképpen nem tekinthető hivatalos értesítésnek. Pieter Cleppe, az Open Europe kutatóintézet szakértője szerint pedig nincs semmilyen jogi eszköz arra, hogy "kirúgjanak" egy országot az Európai Unióból.