Kalinák az ország történetében legrégebb óta tölti be a belügyminiszteri tisztséget. Leváltását a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a populista Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) mozgalom kezdeményezte. Az indítvány beterjesztői azt állították, hogy Robert Kalinák miniszteri funkcióját kihasználva megpróbált szőnyeg alá söpörni egy állítólagos adócsalási ügyet, melynek főszereplője, egy - az ellenzék szerint több kormányszereplőhöz közel álló - ingatlanvállalkozó, Ladislav Basternak. A belügyminiszter végig tagadta az őt ért vádakat, az állítólagos adócsalási ügyet kitaláltnak nevezte. A leváltását célzó kezdeményezést az OLaNO-elnök személyes bosszújának nevezte, és azzal magyarázta, hogy a korábban médiavállalkozó Igor Matovicot adóelkerülés miatt kezdte vizsgálni a rendőrség nem sokkal a márciusi parlamenti választás előtt.

A belügyminiszter leváltását célzó indítványt 73 nem szavazattal, 58 igen mellett utasította el a 150 fős pozsonyi törvényhozás. A voksolás papírforma szerint alakult, Kalinák leváltásának ugyanis nem volt gyakorlati esélye - a 85 mandátummal rendelkező négypárti kormánykoalíció egésze kiállt mellette, ugyanakkor az ugyancsak négy pártból álló parlamenti ellenzék ebben a kérdésben nem volt egységes.

Az előző kormányzati ciklusban - az akkori és részben mostani - parlamenti ellenzék tucatnyi alkalommal hívott össze rendkívüli parlamenti üléseket kormánytagok leváltására, de sosem járt sikerrel. Elemzők szerint az ellenzék számára ez saját szerepeltetésének állandó eszközévé vált a parlamentben. Robert Kalinák leváltási kísérlete a márciusi parlamenti választás óta az első ilyen próbálkozás.