Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil

Atomfegyver-csökkentésre szólított fel Obama Hirosimában

Az atomfegyverek számának világszintű csökkentésére szólított fel Barack Obama amerikai elnök pénteken az első atombomba-támadást elszenvedett Hirosimában.

Obama, aki az első hivatalban lévő amerikai elnökként kereste fel a japán várost, azt mondta, elegendő bátorságot kell gyűjteni ahhoz, hogy hátrahagyjuk a félelem logikáját és nukleáris fegyverek nélküli világra törekedjünk.

Az amerikai elnök leszögezte, a második világháború, amely (az atomcsapást elszenvedett) Nagaszakiban és Hirosimában brutális véget ért, a népek közötti eddigi legerőszakosabb összecsapás volt, és ő a háború összes áldozatának emléke előtt tisztelettel adózik. "Hirosimának sosem szabad feledésbe merülnie" - hangsúlyozta.

Obama kifejtette, az atomcsapás azt demonstrálta, hogy az emberiség rendelkezik eszközökkel saját maga elpusztítására. Az amerikai elnök hangsúlyozta, meg kell változtatnunk az eddigi gondolkodásmódot a háborúról. Úgy vélte, Hirosima azt az igazságot tanítja, miszerint a technológiai fejlődésnek erkölcsi forradalommal kell párosulnia.

Abe Sindzó japán miniszterelnök leszögezte, Obama hirosimai látogatása új fejezetet nyit az Egyesült Államok és Japán megbékélésében, az amerikai elnök nehéz, de csodálatos döntést hozott, amikor a hirosimai látogatás mellett határozott.

A japán kormányfő leszögezte, a hirosimai tragédiának nem szabad megismétlődnie. Hozzátette, Obamával mindketten elszántan atomfegyvermentes világért szállnak síkra, tekintet nélkül arra, milyen nehéz azt elérni.

Az amerikai elnök a ceremóniát követően néhány szót váltott a beszédét hallgató hibakusákkal, azaz az atomcsapás túlélőivel, és egyikükkel kezet fogott.

Ezt megelőzően Obama megkoszorúzta el az 1945. augusztus hatodikai atomcsapás áldozatainak hirosimai emléktáblájánál, ezekkel a szavakkal: "Halál érkezett az égből, és a világ megváltozott". Az emléktáblát Abe Sindzó is megkoszorúzta, és a két politikus kezet fogott egymással.

Az amerikai elnök felkereste a hirosimai Béke Emlékmúzeumot is, amelynek vendégkönyvébe a következőt írta: "Megismertük a háború gyötrelmeit. Engedjétek meg nekünk, hogy együtt bátorságot merítsünk ahhoz, hogy békét hirdessünk és atomfegyvermentes világra törekedjünk".

Obama az előzetes várakozásokkal összhangban nem kért bocsánatot hajdani elődjének, Harry Trumannak, az Egyesült Államok akkori vezetőjének döntéséért, melynek értelmében először vetették be az atombombát a második világháború végnapjaiban.

Hirosimában 140 ezren, míg Nagaszakiban 74 ezren vesztették életüket az atomcsapás következtében. 2015-ben még 183 ezer hibakusa volt életben, áltagos életkoruk 80 év volt.

Japán 1945. augusztus 15-én megadta magát, és ezzel véget ért a második világháború.

Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×