eur:
394.24
usd:
369.95
bux:
65045.06
2024. április 20. szombat Tivadar

Fellebbeztek Seselj felmentő ítélete ellen

Fellebbezést nyújtott be hétfőn az ügyészség az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló Nemzetközi Törvényszék márciusi ítélete ellen, amely felmentette Vojislav Seseljt, a háborús és emberiesség elleni bűnökkel vádolt szerb ultranacionalista politikust.

A vádhatóság beadványában arra kérte a bíróságot, hogy fogadja be a felmentő ítélet elleni fellebbezést és nyilvánítsa bűnösnek a Szerb Radikális Párt elnökét, vagy rendelje el a per újratárgyalását.

A hágai székhelyű bíróság március 31-én a vádpontok mindegyike alól felmentette és szabadlábra helyezte Vojislav Seseljt, amit a horvátországi politikai pártok és civil szervezetek általános felháborodással fogadtak. A horvát miniszterelnök szégyennek, az áldozatok arculcsapásának nevezte az ítéletet.

Seselj ellen a törvényszék ügyészsége háborús és emberiesség elleni bűnök miatt kilenc pontban emelt vádat. A most 61 éves Seseljt azzal vádolták, hogy felelős a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, a Szerb Radikális Pártot vezető politikusnak pedig jelentős szerepe volt a toborzásukban: nacionalista gyűlöletbeszédei - amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették - hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához.

A hágai bírák azonban úgy ítélték meg, hogy a fegyveresek által elkövetett bűncselekményekért Vojislav Seselj nem vonható felelősségre, a vádhatóság ugyanis nem tudta kétséget kizáróan bizonyítani, hogy a politikus tudtával vagy egyetértésével, esetleg az ő parancsára történtek volna a jogsértések.

Az ügyészség 28 éves börtönbüntetést kiszabását kérte a Nemzetközi Törvényszéktől.

A hágai testület 2014 végén, súlyos egészségi állapotára tekintettel ideiglenesen már szabadlábra helyezte a szerb politikust.

Címlapról ajánljuk
Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

Kiderült, hány magyar dolgozik külföldön – és az is, mivel lehetne őket hazacsábítani

A magyarok főképpen a külföldön elérhető magasabb fizetés, az itthoni bizonytalanabb, kiszámíthatatlanabb jövő, valamint a "klíma" miatt vándorolnak ki valamelyik nyugat-európai országba – ez derült ki az Egyensúly Intézet felméréséből, amelyből javaslatcsomag is készült az intézet és a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége összefogásából. Az InfoRádió Kozák Ákost és Gazsi Attilát kérdezte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.04.22. hétfő, 18:00
Dobrowiecki Péter Lengyelország-szakértő, az MCC Magyar-Német Intézet kutatási vezetője
Mitrovits Miklós történész, Lengyelország-szakértő
A mesterséges intelligencia betört a vállalati világba - Hogyan használjuk a generatív AI-t üzleti környezetben?

A mesterséges intelligencia betört a vállalati világba - Hogyan használjuk a generatív AI-t üzleti környezetben?

A gépi tanuláson (machine learningen) alapuló alkalmazások és szolgáltatások már átszövik mindennapjainkat, elég csak a különböző streaming szolgáltatók ajánlórendszereire vagy az okostelefonunk arcfelismerésére gondolni. Ennek adott extra löketet a ChatGPT-t is meghajtó GPT-3 és hozzá hasonló transformer alapú modellek megjelenése, ami széles körben is a felhasználók kezébe adta a folyékonyan kommunikáló algoritmus élményét. Miképp segíthetnek a nagy nyelvi modellek az üzleti folyamatok hatékonyabbá tételében? Erről tart előadást április 23-ai AI in Business rendezvényünkön Ignácz Péter a KPMG managere. 

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×