"Nagyon sok beszámolót ismerek keresztény menekülteket érő támadásokról, és ezek csak a jéghegy csúcsát jelentik" - mondta a lapnak Simon Jacob, a keleti keresztény egyházak németországi központi tanácsának (ZOCD) vezetőségi tagja, aki szerint rövid távon csak úgy lehet kezelni a problémát, ha a különböző vallások híveit egymástól elkülönítve helyezik el.

Hans-Peter Friedrich volt belügyminiszter, a bajor konzervatív CSU egyik igen tekintélyes parlamenti (Bundestag) képviselője hozzátette: szomorú fejlemény, de szembe kell nézni azzal, hogy csak származási régiók szerint elkülönítve lehet biztonságosan elhelyezni a menedékkérőket.

Hangsúlyozta, hogy a muzulmán menedékkérőktől meg kell követelni a német jogrend és kultúra tiszteletét. Ezt az ügyet nem szabad "defenzív" hozzáállással megközelíteni, hanem "kezdettől fogva világossá kell tenni, hogy következetesen érvényesítjük szabad jogállamunk szabályait" - tette hozzá.

Volker Kauder, a CDU/CSU pártszövetség parlamenti frakcióvezetője hangsúlyozta, hogy a németországi muzulmán szervezeteknek el kell határolódniuk a keresztények elleni támadásoktól.

Az ellenzéki Zöldek társelnöke, Cem Ödzemir kijelentette: "az iszlám Németország része, de az iszlamizmusnak nincs helye". Nem szabad megengedni, hogy a tolerancia gyengeségnek tűnjön, és bárki is visszaéljen vele - mondta a politikus.

Egyelőre a 16 tartomány közül csak Türingiában igyekeznek elkülönítve elhelyezni menedékkérőket, de a válogatási szempont nem a vallás, hanem az állampolgárság. A vallási alapú elkülönítés a szociáldemokrata párttól (SPD) balra álló Baloldal és a Zöldek alkotta tartományi kormány szerint nem célravezető, és éppen a vallási meggyőződésüket intenzíven megélő muzulmánoknak kellene leginkább minél gyorsabban hozzászokniuk az együttéléshez más vallású emberekkel.