Az eurózóna tagállamainak vezetői egyebek mellett abban állapodtak meg keddi csúcstalálkozójukon, hogy Athén legkésőbb július 9-én megküldi részletes reformjavaslatait, amelyeket a Görögországnak folyósított hiteleket koordináló intézményeknek, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak és a Nemzetközi Valutaalapnak kell kiértékelnie.

Nem sokkal később Martin Selmayr, az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke is megerősítette, hogy megérkeztek a görög javaslatok. "A három intézmény most kiértékeli (őket)" - tudatta Jean-Claude Juncker hivatalának vezetője.

Az Eurócsoport szombat délután vitatja majd meg a terveket, amelyekről pénteken az athéni törvényhozás is szavazni fog.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki kedden kijelentette, hogy a görög válság rendezésének legvégső határideje ezen a héten lejár, vasárnapra az eurózóna és az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját egyaránt összehívta.

Tusk csütörtökön arra hívta fel a figyelmet, hogy Athénnak ugyan éjfélig "konkrét és realista" javaslatokat kell benyújtania, de ugyanilyen fontos, hogy a hitelezők is realista értékelést készítsenek Görögország államadósságának fenntarthatóságáról. A görög kormány legjelentősebb követelése ugyanis az, hogy a hitelezők enyhítsenek az országra nehezedő, a bruttó hazai termékének (GDP) 175 százalékát kitevő adósságterheken. Görögország legnagyobb hitelezői az eurózóna tagállamai.

Az ERT1 görög állami televízió is beszámolt arról csütörtök este, hogy az Alekszisz Ciprasz vezette kormány közép-európai idő szerint este fél 10-kor átküldte újabb reformjavaslatait a hitelezőknek.

A ZDF német közszolgálati televízió görög forrásból úgy értesült, hogy a Görögország által javasolt reformintézkedések hároméves időtartamra szólnak, és egyebek mellett a nyugdíjak csökkentését és adóemelést irányoznak elő. Mint a forrás elmondta, nem "megszorítási", hanem "konszolidációs" csomagról van szó.Az eurózóna tagállamainak vezetői egyebek mellett abban állapodtak meg keddi csúcstalálkozójukon, hogy Athén legkésőbb július 9-én megküldi részletes reformjavaslatait, amelyeket a Görögországnak folyósított hiteleket koordináló intézményeknek, az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak és a Nemzetközi Valutaalapnak kell kiértékelnie.

Nem sokkal később Martin Selmayr, az Európai Bizottság elnökének kabinetfőnöke is megerősítette, hogy megérkeztek a görög javaslatok. "A három intézmény most kiértékeli (őket)" - tudatta Jean-Claude Juncker hivatalának vezetője.

Az Eurócsoport szombat délután vitatja majd meg a terveket, amelyekről pénteken az athéni törvényhozás is szavazni fog.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, aki kedden kijelentette, hogy a görög válság rendezésének legvégső határideje ezen a héten lejár, vasárnapra az eurózóna és az Európai Unió állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját egyaránt összehívta.

Tusk csütörtökön arra hívta fel a figyelmet, hogy Athénnak ugyan éjfélig "konkrét és realista" javaslatokat kell benyújtania, de ugyanilyen fontos, hogy a hitelezők is realista értékelést készítsenek Görögország államadósságának fenntarthatóságáról. A görög kormány legjelentősebb követelése ugyanis az, hogy a hitelezők enyhítsenek az országra nehezedő, a bruttó hazai termékének (GDP) 175 százalékát kitevő adósságterheken. Görögország legnagyobb hitelezői az eurózóna tagállamai.

Az ERT1 görög állami televízió is beszámolt arról csütörtök este, hogy az Alekszisz Ciprasz vezette kormány közép-európai idő szerint este fél 10-kor átküldte újabb reformjavaslatait a hitelezőknek.

A ZDF német közszolgálati televízió görög forrásból úgy értesült, hogy a Görögország által javasolt reformintézkedések hároméves időtartamra szólnak, és egyebek mellett a nyugdíjak csökkentését és adóemelést irányoznak elő. Mint a forrás elmondta, nem "megszorítási", hanem "konszolidációs" csomagról van szó.