Visszatérésüket azzal indokolták, hogy koalíciós partnereik garantálták: a jövőben nem hoznak egyoldalú döntéseket.

A szerb képviselők közleménye szerint a közeljövőben a többségében szerbek lakta települések gazdasági helyzetének javítására helyezik majd a hangsúlyt. Azt is közölték, hogy a továbbiakban is kiemelt figyelmet fordítanak a koszovói szerb kisebbség jogainak védelmére, valamint a szerb nyelv, kultúra és tájékoztatás javítására, illetve az egészségügy és az oktatás fejlesztésére.

A szerb képviselők február eleje óta bojkottálták a pristinai parlament üléseit, mert Isa Mustafa miniszterelnök menesztette a kormányból Aleksandar Jablanovic szerb nemzetiségű minisztert. A kormányfő ezzel akarta elejét venni az esetleges kormányellenes tüntetéseknek.

A szerb tárcavezetőnek azért kellett távoznia, mert januárban szörnyetegnek nevezte koszovói albán nők egy csoportját, az 1998-1999-es szerb-koszovói konfliktus óta eltűntként nyilvántartott albánok hozzátartozóit. A csoport január 6-án, az ortodox karácsony napján kövekkel dobált meg egy buszt, amellyel a Koszovóból elszármazott szerbek szerették volna meglátogatni egykori otthonaikat. A miniszter kijelentése zavargásokhoz vezetett.

A koszovói parlamentnek 10 szerb képviselője van, támogatásuk nélkül pedig nincs meg az alkotmánymódosításhoz szükséges kétharmados többség. A 2008-ban elfogadott koszovói alkotmányt egyebek mellett azért kell módosítani, mert csak így állhat fel az 1998-1999-es konfliktus idején elkövetett háborús bűnöket vizsgáló nemzetközi bíróság, és a koszovói hadsereget is csak kétharmados támogatással lehet megalakítani.