"A szerződés részleteit nem fogom elárulni, de igen, Kína valóban az első vásárlója lett ennek a fejlett orosz légvédelmi rendszernek, ami csak kiemeli a kapcsolataink stratégiai szintjét" - mondta Iszajkin a Kommerszant című orosz napilapnak adott, hétfői keltezésű terjedelmes interjúban.

"Sok ország szeretne Sz-400-asokra szert tenni, de a mi iparunknak - ez esetben az Almaz-Antey konszernnek - elsősorban az orosz védelmi minisztérium igényeit kell kielégítenie. Ráadásul - még, ha a gyártási kapacitások kibővítésével is számolunk - bonyolult lenne ezeket a rendszereket egyszerre több országnak átadni. Kína ezen a téren az első fecske lett" - fejtette ki a Roszoboronexport vezérigazgatója. A szállítások kezdetéről azonban nem beszélt.

"Azt hiszem, ha a Kínai Népköztársaság érdekeit tartjuk szemünk előtt, azzal a saját érdekeinket is szolgáljuk" - fűzte hozzá.

Az Sz-400-as Triumf (NATO kódnevén: SA-21 Growler) megvásárlásáról 2010 óta folytak tárgyalások Peking és Moszkva között, s a tavaly tavasszal kibontakozott ukrán válság fejleményei, illetve az amiatt Oroszország ellen bevezetett nyugati szankciók szakértők szerint a mielőbbi megállapodás irányába hatottak.

Szakértők tavaly augusztusban a South China Morning Post című hongkongi lapnak nyilatkozva úgy vélekedtek, hogy felboríthatja a regionális biztonsági, hatalmi egyensúlyt a Kína és Oroszország közötti fegyverkereskedelem fokozódása, különösen az Sz-400-asok Kínának történő eladása. Az ugyanis lépéskényszerbe hozza a szintén nagyrészt orosz fegyverekre hagyatkozó Indiát, még ha védelmi stratégiáján nem is fog változtatni.

Az Sz-400 Triumpfot, amely a kínai hadseregben már rendszeresített Sz-300-as továbbfejlesztett változata, a világ egyik legfejlettebb légvédelmi rakétarendszereként tartják számon. Rakétái 400 kilométeres távolságig és 30 kilométeres magasságig vethetők be harci gépek, drónok és manőverező robotrepülőgépek ellen, de képesek közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták megsemmisítésére is.