Infostart.hu
eur:
363.29
usd:
323.23
bux:
145471.12
2026. október 17. szombat Hedvig

Obama és az európai vezetők készek újabb szankciókra Oroszország ellen

Az Egyesült Államok, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Európai Unió figyelmeztették kedd este Oroszországot, hogy készek újabb büntetőintézkedéseket bevezetni ellene, ha az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok - akiknek a támogatásával Moszkvát vádolják - továbbra sem tartják be a konfliktusban született tűzszüneti megállapodást.

Ilyen értelmű közleményeket adtak ki a Barack Obama amerikai elnök és a többi nyugati ország vezetői között megrendezett videokonferencia után.

Josh Earnest fehér házi szóvivő azt írta az amerikai közleményben, hogy Obama a videokonferencián elítélte Oroszországot "és az általa támogatott szakadárokat", amiért nem tartják magukat vállalásaikhoz. A szóvivő szerint az elnök közölte: kormánya még mindig azon tanakodik, hogy az Egyesült Államok szállítson-e fegyvereket Kijevnek.

Washington most először közölte hivatalosan, hogy gondolkodik a fegyverszállításon.

A francia elnöki hivatal közleménye szerint a szóban forgó nyugati országok és az EU az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) "eszközeinek" megerősítését szeretné a tűzszünet és a minszki egyezmény betartatása érdekében. Barack Obama amerikai és Francois Hollande francia elnök, Angela Merkel német kancellár, David Cameron brit és Matteo Renzi olasz miniszterelnök, valamint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke "egyetértettek abban, hogy a nemzetközi közösség hathatós fellépésére lesz szükség, amennyiben a Minszkben elfogadott intézkedések megvalósításának folyamata megakad", egyúttal emlékeztettek az érvényben lévő szankciók és a teljes minszki csomag megvalósítása közötti kapcsolatra. A francia közlemény nem részletezte, hogy az EBESZ milyen eszközeinek megerősítésről van szó, de a szervezet - amelynek jelenleg 520 megfigyelője van jelen Ukrajnában - kedden Bécsben közölte: a megfigyelők létszámának növeléséhez a nemzetközi közösségtől új mandátumra van szükség.

Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kedden a washingtoni szenátus fegyveres erők bizottságában kijelentette: a leghatározottabban amellett van, hogy az Egyesült Államok szállítson fegyvereket Ukrajnának, méghozzá a NATO keretén belül, mert "(Vlagyimir) Putyin (orosz elnök) végső célja a NATO megosztása".

Az Ukrajnába irányuló amerikai fegyverszállítások washingtoni mérlegeléséről elsőként vasárnap a The New York Times (NYT) című lap internetes kiadása, majd hétfőn az AP hírügynökség számolt be meg nem nevezett kormányzati tisztségviselőkre hivatkozva. A források hangsúlyozták, hogy Obama elnök még nem döntött ilyen értelmű segítségnyújtásról, mert komoly aggályai vannak annak lehetséges következményeivel kapcsolatban.

Az Egyesült Államok eddig halált nem okozó eszközök, köztük golyóálló mellények, éjjellátó készülékek, kommunikációs berendezések, elsősegély- és utászfelszerelések szállítására korlátozta az amerikai segítségnyújtást.

A NYT-t úgy tájékoztatták, hogy Javelin típusú tankelhárító rakéták, kézi lőfegyverek, lőszer és felderítő drónok Ukrajnába küldésének lehetősége merült fel.

Címlapról ajánljuk

Lemondott a fideszes képviselő, izgalmas politikai csata jön Budapest mellett

December 20-án időközi önkormányzati választást tartanak Dunakeszi 7. számú választókerületében, miután a körzetet 13 és fél évig képviselő kormánypárti Benkő Tamás lemondott mandátumáról. Bár a városvezetést stabil Fidesz–KDNP többség alkotja, érdekes lesz, hogy miképpen alakultak az erőviszonyok két és fél év után.
inforadio
ARÉNA
2026.10.19. hétfő, 18:00
Zalai Csaba
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára, az Európa-tanulmányok Tanszék oktatója
Tisza-kormány: véget ért a konfliktusos EU-csúcs, de a legnehezebb viták decemberre maradtak, miközben itthon sorra jönnek a feljelentések

Tisza-kormány: véget ért a konfliktusos EU-csúcs, de a legnehezebb viták decemberre maradtak, miközben itthon sorra jönnek a feljelentések

Péntek este véget ért a brüsszeli EU-csúcs, ahol Magyar Péter szerint sikerült minden fontos kérdésben érvényesíteni a magyar érdekeket: a következő uniós költségvetésben egymilliárd euróval többet kapna Magyarország, az ETS2 bevezetését pedig egy évvel elhalasztanák. A legnehezebb pénzügyi kérdésekben azonban nem volt áttörés, a 2028–2034-es büdzsé vitája holtpontra jutott, a végső döntés decemberben születhet meg. A kormányfő Volodimir Zelenszkijjel is tárgyalt a kárpátaljai magyarok jogairól. Itthon a Kisfaludy-program miatt tett feljelentést a kormány, a közmédiából 2 milliárd forintnyi eszköz tűnt el, a minimálbér jövő évi emelése pedig a tervezett 14 helyett 6 százalék alá csökkenhet. Cikkünk folyamatosan frissül a szombati legfrissebb kormányzati fejleményekkel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×