A Kommerszant azt írta, egyes "szakértők aggódnak, hogy a település, ahol mintegy 8 ezer ukrán katonát kerítettek be a szakadárok, a donyecki repülőtérhez hasonló sorsra jut, ami végül a Minszk-1 kudarcához vezetett." (Az orosz sajtóban így nevezték el a fehérorosz fővárosban tavaly ősszel aláírt békemegállapodásokat).

A tekintélyes orosz politikai-gazdasági című napilapnak Dmitrij Dzsangirov kijevi politológus is kifejtette, hogy a kelet-ukrajnai település körüli vita képes szétverni az amúgy is ingatag tűzszünetet. Ukrajna hídfőállásnak nevezi a Donyeck megyei települést, a vele szemben állók pedig katlannak, és az elnevezésbeli különbség nem véletlen - figyelmeztetett Dzsangirov. A Kommerszant emlékeztetett arra, hogy a donyecki repülőtér volt az egyik ürügy arra, hogy a szeptemberi tűzszüneti megállapodás ellenére folytassák a harcokat.

A repülőtérért tavaly május végétől súlyos harcok folytak a Kijev által odaküldött fegyveresek és az őket támadó szakadárok között. Az ukrán katonai vezetés január 22-én ismerte el, hogy elvesztette az ellenőrzést a stratégiai fontosságú létesítmény felett.

Osztja Dzsangirov véleményét Alekszej Makarkin, az orosz Politikai Technológiák Központja nevű moszkvai elemző cég igazgatója. A Novije Izvesztyija című napilapnak azt mondta, "ha a következő két napban valóban hallgatni fognak is a fegyverek a Donyec-medencében, bármelyik pillanatban robbanás következhet be a helyzetben". Szerinte a minszki megállapodások után "technikai és politikai kérdések tömege maradt megválaszolatlanul", egyebek között az, hogyan fog működni a tűzszünet. "A legaktuálisabb politikai kérdés természetesen a debalcevei katlan (...) Ha a minszki megállapodások szövegét nézzük, az alapján egyáltalán nem világos, mi lesz a Debalcevénél gyűrűbe fogott ukrán katonák sorsa. Meg kell adniuk magukat, vagy maradniuk kell?" - emelte ki az orosz szakértő.

A "fegyverszünet alá helyezett aknának" nevezte a Délkelet-Ukrajnában bekerített ukrán fegyveresek sorsát Viktor Murahovszkij orosz katonai szakértő. A Vedomosztyi című, a hatalomtól független lapnak nyilatkozva úgy vélte, hogy Kijev a nemzetközi megfigyelők és szervezetek segítségével tervezi ellátni a szakadárok által gyűrűbe fogott katonákat. A tartalékos ezredes biztos abban, hogy az Artemivszkből Debalcevébe vezető utat lezárták és szó szerint aláaknázták, a kitérő utakat pedig páncélosokkal lőhetik, amelyeknek a visszavonásáról nincs szó a minszki megállapodások végrehajtási intézkedései között.

A Nyezaviszimaja Gazeta című napilap szerint a valódi ellenőrzés és a megbízható garanciák hiánya kudarccal fenyegeti a fehérorosz fővárosban létrejött egyezségeket. Hivatalosan az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetre (EBESZ) ruházták mindezt, ám a szervezet képviselői korábban csak a lövöldözések tényét állapították meg, és nem nevezték meg azokat, akik elkövették a támadásokat - írta a lap kijevi tudósítója. Tatyjana Ivzsenko emlékeztetett arra, hogy vasárnapra virradóra, amikor a tűzszünet életbe lépett, a szakadárok nem engedték be a nemzetközi megfigyelőket Debalceve térségébe.