A nyugati társadalomban nem csak kulturális törésvonal húzódik a bevándorlók nagy része és a befogadó ország polgárai között, hanem ezzel párhuzamosan gazdasági és szociális is - hangsúlyozta Rostoványi Zsolt, a Budapesti Corvinus Egyetem rektora, iszlám-szakértő a Külügyi és Külgazdasági Intézet által szervezett konferencián.

"Ez a legnagyobb veszély, ha ez a szemléletmód terjed el, arról nem is beszélve, hogy nem is igaz, tehát nem áll a Nyugat háborúban az iszlámmal. Azt gondolom, az elkövetőknek és a radikális iszlamistáknak is az a szándéka, hogy ez a kép alakuljon ki, tehát egyfajta ilyen törésvonal mélyedjen el. De nem erről van szó. Ha már törésvonalról beszélünk, akkor a törésvonal a radikális szélsőségesek és a mérsékeltek között kell, hogy húzódjon" - fogalmazott Rostoványi Zsolt.

Fejérdy Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet Franciaország-szakértője kiemelte, hogy az identitás-válságba került másod- és harmadgenerációs bevándorlók mellett sok tősgyökeres francia fiatal is radikalizálódott, amellyel a francia kabinet is tisztában van.

"A probléma ott van, hogy nincs nagyon kulcs a kezükben, hogyan lehetne ezt megoldani. Nagyon sok társadalmi csoport, civil szervezet próbál ebben segíteni, de nem elegendő az ő erejük. Tehát Franciaország keresi a kiutat, hogyan lehetne ezeknek a külvárosoknak a helyzetét javítani és ezen keresztül valamilyen módon megelőzni az ilyen eseményeket" - mutatott rá.

Fejérdy Gergely kiemelte, hogy a Charlie Hebdo elleni támadás nyomán Franciaországban is vita kezdődött a sajtó- és szólásszabadság határairól. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő, a Budapesti Corvinus Egyetem tanára pedig egyenesen úgy fogalmazott, hogy amit a szatirikus lap csinált, "az nem sajtószabadság", Európa pedig megtelt, így a kontinensnek válaszolnia kell kihívásaira.

"Két dologra kell válaszolnom: kit fogadok be - és ez egy szörnyű nehéz dolog, mert özönlenek a menekültek, ha azt mondom, hogy nem fogadom be, akkor rendkívül embertelen vagyok, ha azt mondom, hogy befogadom, akkor idő kérdése, hogy rendkívül nehéz helyzetbe hozom a kontinenst -, és a másik kérdés, amire senki nem válaszol, hogy próbálom a nálam lévő embereket integrálni. Ezek az emberek viszont a lakásviszonyukat, az oktatásukat tekintve elképesztő hátrányban vannak" - hangsúlyozta a szakértő.

Nórgárdi György úgy látta, hogy a Nyugatnak új Irán, új szír és új orosz-stratégiára lenne szüksége. Utóbbira azért, mert Európa és Oroszország egymásra van utalva.