A jelentés szerint a CIA esetenként kínzásnak minősülő vallatási módszereket alkalmazott éveken át az al-Kaida több tucatnyi foglyul ejtett tagjával szemben a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után. Phenjan szerint a szenátusi jelentés valóságos hitelességi teszt a BT számára.

A Biztonsági Tanács megerősítené "az Egyesült Államok önkényes praktikáiban játszott gyűlöletes szerepét, ha egyik állandó tagjának a tevékenysége felett szemet hunyva vitatná az emberi jogok észak-koreai helyzetét" - áll a phenjani külügyminisztérium közleményében.

A tárca szóvivője "a CIA által alkalmazott embertelen kínzást", valamit "az utóbbi időben a fehér rendőrök által lelőtt fegyvertelen feketék eseteit" említette. "Ha a Biztonsági Tanács az emberi jogokat akarja megvitatni, az Egyesült Államok által elkövetett számos jogsértéssel kellene foglalkoznia" - írta a KNCA hivatalos észak-koreai hírügynökség.

Az ENSZ BT várhatóan december folyamán tárgyalja az emberi jogok észak-koreai helyzetét, miután a Közgyűlés emberjogi ügyekben illetékes bizottsága felkérte a BT-t, hogy vitassa meg az észak-koreai emberjogi visszaélésekről szóló beszámolókat, és fontolja meg a felelősöknek a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) elé állítását.

A nem kötelező érvényű határozat alapjaiban az ENSZ által februárban kiadott jelentésen alapszik, amely az emberi jogok észak-koreai megsértéséről folytatott hosszú vizsgálat után arra a következtetésre jut, hogy a kommunista országban "a mai világban példa nélkül álló" túlkapások történnek. Phenjan válaszul újabb kísérleti atomrobbantást helyezett kilátásba.

A határozatot még az ENSZ Közgyűlésének is jóvá kell hagynia plenáris ülésén, de kicsi a valószínűsége annak, hogy a BT a Nemzetközi Büntetőbíróság elé citálná Phenjant. A Biztonsági Tanácsban dolgozó diplomaták szerint Kína, Phenjan fő szövetségese és Oroszország - két vétójoggal rendelkező állandó tag - minden bizonnyal ellenzi majd a határozatot.