Barack Obama amerikai elnök múlt pénteki sajtóértekezletén kijelentette: a tárgyalásokon most szünetre van szükség ahhoz, hogy mindkét fél el tudjon gondolkodni a megbékélés lehetséges módjain. Obama a jelek szerint tudomásul vette, hogy az amerikai kormány egyelőre képtelen áthidalni a felek közti szakadékot a legfontosabb vitás területeken: a biztonság, a határok, a telepépítések és Jeruzsálem kérdésében.

Mahmúd Abbász palesztin elnök kedden leszögezte, hogy kész folytatni a béketárgyalásokat, de csak ha azokon megrajzolják a jövendő Palesztina és Izrael határait.

"Ha folytatni akarjuk a megbeszéléseket, szabadon kell bocsátani a palesztin rabokat, be kell fagyasztani a telepesek építkezéseit, és három hónapon belül rendezni kell a határok kérdését" - jelentette ki a Palesztin Hatóság vezetője.

Egy magas rangú izraeli tisztségviselő erre válaszul azt követelte, hogy Abbász mondja fel a Gázai övezetet uraló Hamásszal kötött április 23-i megállapodást, amelynek alapján az eddig egymással rivalizáló két fő palesztin politikai erő, a Fatah és a zsidó állam elpusztítására felesküdött Hamász öt héten belül egységkormányt alakít.

Az izraeli politikai-biztonsági kabinet az egyezség kihirdetését követő napon felfüggesztette a palesztinokkal folytatott béketárgyalásokat.

Száeb Erekát palesztin főtárgyaló azzal vádolta Benjámin Netanjahu izraeli kormányfőt, hogy csak ürügyként használta fel a palesztin kiegyezést, és ennek kapcsán arra szólította fel a nemzetközi közösséget: "mutassák meg Izraelnek, hogy politikai, jogi és gazdasági ára van annak, ha a telepeket és az apartheidet választja a béke helyett".

A békemegállapodás előkészítése érdekében folytatott izraeli-palesztin tárgyalások három év szünet után, 2013 júliusában kezdődtek újra. A felek az amerikai külügyminiszter diplomáciai erőfeszítései nyomán ültek tárgyalóasztalhoz. Az izraeliek és a palesztinok megegyeztek, hogy legalább 9 hónapon át tárgyalnak majd, ezt a határidőt végül nem sikerült meghosszabbítani.