Jurij Roguljev, a Moszkvai Állami Egyetem (MGU) Franklin Rooseveltről elnevezett Egyesült Államok-kutatási alapítványának igazgatója szerint a szankciók lehetővé teszik Barack Obama amerikai elnök számára, hogy megőrizze tekintélyét otthon és külföldön egyaránt. Míg Oroszország és az EU tagállamai megszenvedhetik azokat, "Washingtonnak semmibe sem kerülnek az Oroszország elleni büntetőintézkedések" - mondta. Hozzátette, hogy ha rövid távon nem is tűnnek jelentősnek, hosszú távon az orosz gazdaság egy sor területének okozhatnak károkat a szankciók.

Szergej Karaganov orosz külpolitikai szakértő úgy látja, hogy az úgynevezett feketelistákra kerülők kiválasztásában nem kell logikát keresni, mert az ilyen intézkedések fő célja, hogy az elégedetlenséget mutassák meg akkor, amikor nincs más eszköz.

Fjodor Lukjanov, az orosz Kül- és Védelempolitikai Tanács vezetőjének az a véleménye, hogy a szankciók - az Egyesült Államokban gyakran elhangzó indoklással ellentétben - nem a katonai lépéseket helyettesítik, hanem annak előzményét jelentik. A Kremlhez közeli külpolitikai újságíró szerint még a szankciók hívei is egyetértenek azzal, az intézkedések aligha kényszerítik rá a Kremlt, hogy megváltoztassa politikai irányvonalát.

Ariel Cohen, az amerikai Heritage Alapítvány szakértője a Kommerszantnak nyilatkozva úgy vélte, hogy az ilyen büntetőintézkedések csak "felmérgesítik az orosz vezetést" és Amerika-ellenes, szélsőségesen hazafias retorikát eredményezhetnek Oroszországban. Szerinte a valóban hatékony döntéseket csak zárt ajtók mögött lehet meghozni, kompromisszummal.

Alekszej Malasenko, a moszkvai Carnegie Központ szakértője a Kommerszant FM rádióban elhangzott beszélgetés során azt mondta, hogy az újabb szankciók alig különböznek az előzőektől, de a mennyiség fokozatosan minőséggé alakul át, és az intézkedések két-három év múlva fejthetik ki igazi hatásukat.

Mihail Remizov, az orosz Nemzetstratégiai Intézet elnöke a rádióban kifejtette: Oroszországnak vannak "gyenge pontjai", és ha ezekre az Egyesült Államok rátapint, akkor valóban lényeges kárt tud okozni. Elsősorban a pénzügyi rendszerről és az úgynevezett high-tech termékek behozataláról van szó, és ebben az Egyesült Államoknak az európai partnerekre kell nyomást gyakorolnia, például Németországra, ahonnan az orosz védelmi ipar számára a különböző gépi berendezéseket szállítják. A mostani szankciók nem képeznek vasfüggönyt a Nyugat és Oroszország között, nem szigetelik el Oroszországot, inkább arra kényszerítik, hogy helyettesítse saját termékekkel az importot.